• nátha
    • Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

      Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

      Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

Kikapcsolhatók a stresszért felelős hormonok?

Egészségmagazin Forrás: Weborvos

A szenzációs felfedezés új irányba indíthatja a gyógyszerkutatást.

A stresszért és a menstruációs ciklusban fellépő hangulatváltozásért felelős hormonokat irányító speciális idegsejt működését tárta fel az agyban a Szegedi Tudományegyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékén dr.Tamás Gábor neurobiológus kutatócsoportja.

A felfedezett neurogliaform az első olyan agykérgi sejt, amelyől bizonyítani lehet, hogy nemcsak közvetlen kapcsolattal, úgynevezett szinapszisokon keresztül képes kommunikálni, hanem térfogati jelátvitellel is, tehát különleges módon kommunikál.
„Az idegsejtek alapvetően egy olyan öntözőrendszerhez hasonlóan kommunikálnak egymással, ami csepegtető öntözéssel, vagyis pontszerűen a növények tövéhez juttatja a vizet. Ezzel szemben az általunk vizsgált úgynevezett neurogliaform sejtek úgy működnek, mint a fű közepére kihelyezett szórófejes öntöző, ami párafelhővel borítja be a gyepet. A pontszerű információátvitel csak meghatározott helyeken történhet, viszont egy adott térrészt beborító jelátvivő anyag minden ott lévő agyi sejthez vagy sejtrészlethez eljut" – magyarázza Tamás Gábor kutató.

A kutatócsoport kísérletei továbbá azt is bizonyították, hogy a neurogliaform sejtek működése speciálisan megváltozik a többi idegsejthez képest a stressz, valamint a női menstruációs ciklus és a terhesség alatt felszabaduló hormonok hatására. A szenzációs felfedezés új irányba indíthatja a gyógyszerkutatást.