Kötelező védőoltás: mit, miért és hogyan?

A régmúlt legrettegettebb betegségei a torokgyík, szamárköhögés, tetanusz szinte már feledésbe merültek, hála a megelőző védőoltásoknak, melyeket már csecsemőkorban megkapnak a kisgyermekek. A rendszeresen végzett oltások eredményeképpen a három betegség hazánkban szinte teljesen eltűnt. A járványügyi helyzetnek és a vakcinológia fejlődésének megfelelően az oltások rendje, az oltóanyagok időnként változnak. Összeállításunkban ezekről adunk áttekintést.

Mi a torokgyík (diphtheria, ejtsd:diftéria)?
A diftéria (torokgyík) nyálcseppekkel terjedő, baktérium okozta fertőző betegség. A kórokozó a torokban, rendszerint a mandulákon vagy más nyálkahártyán tapad meg és vaskos, szürkés lepedéket hoz létre. A baktérium mérget (toxint) termel, ami a véráram útján az egész szervezetbe eljut. A toxin a szívet, az idegrendszert és a vesét is károsítja. A diftéria okozta halál, a szívizom károsodása vagy a gége elzáródását követő fulladás miatt áll be.

Ahol nincs védőoltás, igen sok gyermek hal meg ebben a betegségben. Magyarországon 1938-ban még, több mint ötezer fertőzést és 300 halálesetet jelentettek. Ettől az évtől kötelezően, minden gyermeket oltanak diftéria ellen. Oltott személyekben a baktérium nem tud betegséget létrehozni.

Mi a szamárköhögés (pertussis)?
A pertussis (szamárköhögés) kínzó köhögéssel, húzó, hangos belégzéssel járó, több hétig tartó bakteriális betegség. Az anyától származó védelem bizonytalan, ezért az egészen fiatal oltatlan csecsemők is megbetegedhetnek. Utóbbiak között van a legtöbb haláleset, a légúti és az idegrendszeri szövődmények következtében. Minden 8. fertőzöttnél tüdőgyulladás, minden 20. - nál agyi károsodás léphet fel. 200 betegből egy meghal. Idősebb gyermekek a betegséget könnyebben vészelik át.

A védőoltások bevezetése előtt súlyos járványok léptek fel: 1951-ben 25 ezer, 1953-ben 57 ezer megbetegedés fordult elő. Hazánkban 1953 óta oltják a csecsemőket szamárköhögés ellen.

Mi a tetanusz (tetanus, ejtsd: tetanusz)?
A tetanusz (merevgörcs) baktérium okozta, igen súlyos, magas halálozású betegség. A kórokozó rendszerint földdel szennyezett seben át jut be a szervezetbe és ott mérget (toxint) termel. A toxin súlyos idegméreg, amelynek hatására az izmok görcsös állapotba kerülnek. Különösen magas a halálozás a csecsemők és az idős felnőttek között. Az újszülöttek leggyakrabban a köldök fertőződése révén betegednek meg, ha az édesanya nem védett, vagy ha a köldökcsonkot nem tisztán kezelték.

Hazánkban 1951 –ben még közel ötszáz halálos áldozata volt a fertőzésnek. 1942 óta oltanak tetanusz ellen. Jelenleg évente 10-15 eset fordul elő. A megbetegedettek idősek, akik gyermekkorukban még nem kaptak védőoltást.

Mikor és milyen oltóanyagot kapnak a gyermekek e betegségek megelőzésére?
A csecsemő és gyermekkori oltást 2006. óta olyan oltóanyaggal végzik, amely a tetanusz, a diftéria és a szamárköhögés ellen alakít ki védettséget, de véd a járványos gyermekbénulás ellen is. Eddig a poliomyelitis ellen az élő vírust tartalmazó Sabin(OPV) cseppet kapták a gyermekek. Mivel ezen betegség szerencsére nagyjából eradikálódott, eltűnt a világból, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslata alapján elegendő az inaktívált vírust tartalmazó oltás adása.

Ugyanez az oltás immunitást alakít ki egy b típusú Haemophilus influenzae (Hib) nevű baktérium ellen, mely gyakori felsőlégúti kórokozó, de kisdedek fertőződése esetén gennyes agyhártya gyulladást, gége és életveszélyes gégefedő gyulladást okozhat. Nevével ellentétben semmi köze nincs az influenzához.

2006. óta a DPT , Act HIB és OPV helyett Infanrix IPV+Hib nevű új oltóanyagot adják a gyermekek 2, 3, 4 és 18 hónapos korában. Eltérés még a korábbi oltáshoz képest, hogy a szamárköhögés komponenst megváltoztatták (aP: acelluláris pertussis, azaz sejtmentes pertussis ), ami által jelentősen csökkent az oltási reakciók (láz, végtag fájdalmak) előfordulása. Ezzel az oltási renddel szükségtelenné vált a hároméves oltás. 6. éves gyerekek Infanrix IPV-t kapnak, mely a Haemophyluson kívül magába foglalja fent leírt betegségek elleni védettséghez szükséges antigéneket.

A 11 évesek iskolai újraoltása 2009-től diftéria,tetanusz és szamárköhögés összetételű oltóanyaggal történik. Ezt megelőzően csak diftéria tetanuszt kaptak a hatodikosok. Ennek az új, bővített oltóanyagnak a bevezetésére azért volt szükség, mert a fiatal felnőttek körében megjelent a szamárköhögés, ami részben behurcolt esetek miatt, részben az oltási fegyelem lazulása miatt fordult elő.
Miért kell oltani, ha ritkán fordulnak elő ezek a betegségek?
A rendszeresen végzett oltások eredményeképpen e három betegség (diftéria tetanusz, torokgyík) hazánkban szinte teljesen eltűnt, de a kórokozók jelenleg is a környezetünkben vannak. Ezek az oltott egyénekben is megtelepedhetnek, de betegséget nem tudnak létrehozni. A járványos gyermekbénulás szerencsére a múlté, már csak történelem.

Milyen veszéllyel járhat az oltás?
Az új oltást igen ritkán követi oltási reakció, ha mégis, a tünetek igen enyhék. Az oltás helyén mérsékelt duzzanat, pír és érzékenység alakulhat ki, melyek néhány óra, esetleg egy-két nap alatt nyomtalanul elmúlnak. A panaszok borogatással csökkenthetők. Az oltás velejárója lehet a hőemelkedés, láz is, melyet legtöbbször csillapítani sem kell.
Súlyosabb tünetekkel (eszméletvesztés, aluszékonyság) az új oltóanyag bevezetése óta szinte már nem is találkozunk, de felléptük esetén azonnal orvosi segítséget kell kérni! Az oltást követő reakcióról minél hamarabb értesíteni kell az oltást végző orvost!