Kövérség, metabolikus syndroma,diabetes

A fejlett nyugati világban az összhalálozás legnagyobb szereplője a szív-érrendszeri betegségek csoportja, megelőzve a malignus betegségek és a tüdőbetegségek halálozási adatait is. 2002-ben például a 65 évesnél idősebbek között a kardiovascularis halálozás százezer lakosra számítva 1991 volt, míg a daganatos betegségek halálozása 1045, a légzőszervi betegségeké pedig 352.

Ugyanez évben az Egyesült Államokban több mint 70 millió embernek volt kardiovascularis betegsége / 20%-uknak koronária betegsége/, és körülbelül 1 millió ember halt meg a szív-érrendszeri betegség miatt. Mindez annak ellenére történt, hogy a ráfordítási, kezelési költségek is hatalmasak. 2005-ben 393,5 milliárd dollárt költöttek a kardiovascularis betegségek kezelésére. Joggal állítható, hogy napjainkban, változatlanul a kardiovascularis betegségek a korai /idő előtti/ halálozás vezető tényezői!

Az okok között legalább 3 betegség egyre növekvő száma emelhető ki: kövérség, metabolikus syndroma és diabetes.
1991-ben a kövér /BMI: 30 kg/m2 felett/ amerikaiak aránya 10-14% volt. 1996-ben 15-19%, 2001-ben 20-24% és 2004-ben több, mint 25%! A kövérség kemény kardiovascularis rizikó, jelentősen növeli a szív-érrendszeri események /infarktus, stroke, hasi aneurysma,stb./ számát.

A zsírsejtek által termelt hormon-szerű anyagok /cytokinek/ károsítják az ér belhártyát, rontják működését és atherosclerosist okoznak. A metabolikus syndroma az utolsó 10-15 évben megfogalmazott betegség, melynek középpontjában a hasi /!/ elhízás áll. Emellett cukor anyagcsere zavar, az inzulin hatásának csökkenése /inzulin rezisztencia/, majd zsíranyagcsere zavar és hypertonia jellemzi. Ezek egyenként is komoly rizikó faktorok, de a hasi elhízás által generált együttes jelenlétük
- mégha esetenként egy-egy faktor hiányzik is – az érbetegségek komoly veszélyét jelentik.

A köldök magasságában mérve, férfiakban 102 cm, nőkben 88 cm feletti haskörfogat hasi elhízásra, igy metabolikus syndromára utal. 1994-98 között az USA-ban férfiakban 30,1%, nőkben 45,7% volt előfordulási arányuk, 1999-2000-ben már 36, ill. 51,9% - vagyis férfiakban 20%-kal, nőkben 14%-kal nőtt a metabolikus syndromában szenvedők aránya.

E betegségben megjelenő cukor anyagcsere zavar még nem igazi diabetes, de növeli annak esélyét és már a diabetes megjelenése előtt is kardiovascularis rizikónövekedést okoz.

A 2. típusú diabetes szív-érrendszeri veszélye még nagyobb. E betegségben 2-4x nagyobb a kardiovascularis halálozás, mint a nem diabeteses populációban. A koronaria halálozás veszélye szintén nagy: nem különbözik pl. az infarctust már elszenvedett /nem diabeteses/ és az infarctus nélküli, de diabeteses betegcsoportok között. Ezért mondhatjuk, hogy a 2. típusú diabetes a rizikó szempontjából annyit jelent, mintha a betegnek már infarctusa lett volna!

A cukorbetegség és a metabolikus syndroma együttes jelenléte tovább növeli a veszélyt: egy 12,5 évig tartó követéses vizsgálat szerint /San Antonio Heart study/ ez a helyzet 9,4x
nagyobb kardiovascularis rizikóval jár.

A szív-érrendszeri betegség civilizációs betegség. Az életmód, táplálkozás, dohányzás, mozgásszegény életvitel okozza. Ugyanemiatt nő a kövérek, metabolikus syndromásak és cukorbetegek száma. Változtatni kell szokásainkon !