Krónikus betegség és a testedzés

A rendszeres fizikai aktivitás jótékony hatásairól szinte megszámlálhatatlanul sok tudományos közlemény számol be. Az eredmények szerint a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében és kezelésében vitathatatlan a sport szerepe. Az anyagcsere paramétereket, hormonszinteket is kedvezően befolyásolja. A www.sportorvos.hu szakmai cikkeiből válogattunk.

Depressziós vagyok, sportolhatok?
Egy 1970-es években készített vizsgálat eredményei szerint a fizikai aktivitási szint emelésével nem csökken a depresszió kialakulásának esélye. Azonban a rendszeres mozgás abbahagyását követően másfélszeresére nő a depresszió előfordulási gyakorisága, azokhoz képest, akik évtizedeken át megőrzik a rendszeres mozgásprogramot. Számos, több éven át tartó, ú.n. longitudinális kutatás tanulsága alapján, rendszeres sport hatására nem csupán az élettani folyamatok alakulnak kedvezően, hanem a lelki tényezők is. A testmozgás csökkenti a depresszió előfordulási gyakoriságát egészséges felnőttek körében. A szív-érrendszeri betegségekben, valamint major depresszióban szenvedők érzelmi állapotát kedvezően alakítja, a depressziót oldja. (A teljes cikk)

Cukorbetegség és testedzés
A mozgásterápiát a cukorbetegség kezelésében már i. e. 600 évvel alkalmazták az indiai orvosok, a későbbiekben azonban hosszú ideig az orvosok inkább fizikai kíméletet javasoltak, s csak az inzulinkezelés bevezetését követően kezdték ismét – a diéta és az inzulin mellett – a terápia harmadik oszlopának tekinteni.

Fizikai aktivitás hatására nő a cukor felhasználása az izmokban, javul a sejtek inzulinérzékenysége, ami részint az izmok véráramlásának fokozódásával, részint a cukor izomsejtekbe történő gyorsabb beépülésével és felhasználásával magyarázható. Mindennek eredményeként csökken a vércukor szintje. Tudjuk, hogy 2-es típusú cukorbetegségben csökken a sejtek inzulin iránti érzékenysége, ha tehát a testmozgás ezt javítja, logikus következtetés, hogy a cukorbetegségnek ebben a típusában az egyik leghatékonyabb kezelési módnak tekinthető a rendszeres testedzés, amelynek kedvező hatása már egyheti aerob jellegű testedzés után is kimutatható. A fokozott inzulinérzékenység az edzést követően 24-48 órán keresztül fennáll. A rendszeresen végzett testedzés növeli az izomzat tömegét is, ami további fokozott cukorfelhasználással jár. Mindez a kedvező adaptációs folyamatot jelent a cukoranyagcserében. A 2-es típusú cukorbetegség gyakran társul elhízással, a zsíranyagcsere zavarával és magas vérnyomással, az edzés ezekre is kedvezően hat. (A teljes cikk)

Szívbetegek testedzése
A már kialakult szívbetegséget is kedvezően befolyásolja a rendszeres fizikai aktivitás, részben közvetlenül a szívre hatva, másrészt a betegség kialakulásában szerepet játszó faktorokat befolyásolva.
A már kialakult betegséget is kedvezően befolyásolja a rendszeres fizikai aktivitás, részben közvetlenül a szívre hatva, másrészt a betegség kialakulásában szerepet játszó faktorokat befolyásolva.
A szív működése gazdaságosabbá válik, javul az oxigén felvétele és szállítása a szervekhez, csökken a nyugalmi pulzusszám és a fizikai terhelésre bekövetkező pulzusszám-emelkedés, csökken a nyugalmi vérnyomás, adott terhelésre kevésbé emelkedik a vérnyomás, mindennek következtében nagyobb terhelést képes a beteg panaszmentesen teljesíteni. T

ovábbi előnye, hogy kedvezően befolyásolja a vérzsírok (ún. lipidek) összetételét, vagyis csökken a trigliceridek és emelkedik a HDL-koleszterin szintje, ami azért előnyös, mert míg a triglicerid az erek elmeszesedésének egyik oka, a HDL-koleszterin ez ellen véd. Emellett segít a súlyfelesleg csökkentésében, és pszichésen is kedvező hatású csökkentve a szorongást, depressziós állapotot. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a testmozgás önmagában többnyire nem elegendő, ha nem társul hozzá intenzív lipidcsökkentő kezelés (diéta, gyógyszer). (A teljes cikk)

Légúti betegség és testedzés
A légúti betegségek közül két kórkép érdemel figyelmet abból a szempontból, hogy kezelésükben a rendszeres testedzés – gyógyszeres kezelés mellett – a beteg állapotának jelentős javulását eredményezheti. Az egyik betegség, amely rohamokban jelentkezik, az asztma, míg a másik idült állapotnak tekinthető, a légzőfelület kórosan csökkenése, kiváltója legtöbbször a krónikus hörghurut, vagy tüdőtágulás, illetve a két betegség együttesen (a kórképet orvosi kifejezéssel krónikus obstruktív légúti betegségnek is nevezik, rövidítve KOLB).

A tüdőasztmát a légutak nyálkahártyájának allergiás eredetű gyulladásos megvastagodása, a hörgők izomzatának rohamokban jelentkező görcsös összehúzódása, vizenyős állapota, fokozott nyákképződés jellemzi, ami együttesen vezet a légutak szűkületéhez, hirtelen fellépő nehezített légzéshez. Nem ritka betegség, amit az is bizonyít, hogy az Olimpiai Játékokon résztvevő sportolók 10-15%-a tekinthető asztmásnak. Ez egyben arra is bizonyíték, hogy a tüdőasztma megfelelő kezeléssel és körültekintő edzésprogrammal nem gátolja a magas szintű sportteljesítményt sem. (A teljes cikk)