Kutatják a demencia előjeleit

Az időskori elbutulás gyakoribbá vált az elöregedő társadalomban. A gondolkodás és a memória elkezdődött hanyatlásának folyamatát ma még nem tudja megállítani az orvostudomány, de a korai felismerést követő kezelések lassíthatják a kór kifejlődését.

- A korai tünetek azonosítása jelenthetné a legfőbb segítséget a száz éve leírt, de még ma sem gyógyítható Alzheimer-kór kezelésében, a leépülés lassításában - hangsúlyozta dr. Janka Zoltán (Szegedi Tudományegyetem, Pszichiátriai Klinika). Hozzátette: - Az időskori elbutulás (demencia) jellemzője az értelmi képességek hanyatlása, fő tünet a rövid távú memória, majd az absztrakt gondolkodás károsodása. Később zavar támad az ítéletalkotásban, amit az érintett nem észlel. A lyukas emlékezetre, a gyenge memóriára hivatkoznak egyes betegek, de azt már senki nem panaszolja, ha cserbenhagyta a józan ítélőképessége, ha téves következtetésre jutott. Az agyban zajló biokémiai változások nyomán megváltozik az egyén viselkedése, személyisége. A testi leépülés végül halálhoz vezet.

A lesújtó tüneteknek számos oka lehet: leginkább, az esetek 50-60 százalékában az idegsejtek pusztulása, de érrendszeri ok, kergemarha kór, vitaminhiány, Parkinson kór, neuroszifilisz, a túlzott alkoholfogyasztás is előidézheti. A dohányzás szerepével kapcsolatban a szakemberek határozottan cáfolják azt a téveszmét, hogy mivel a nikotinnak stimuláló, az agyműködést serkentő hatása van, az agyi ingerületátvivő acetilkolinnak pedig vannak nikotinreceptorai, a dohányzás véd az elbutulással szemben. Valódi védelmet a szervezetben fennálló esetleges gyulladás csökkentése, az antioxidánsban gazdag étrend mellett a rendszeres testi és fizikai aktivitás jelenthet - a memóriaközpont úgynevezett szemcse-sejtjei ugyanis képesek újraképződni, a tanulás hatására akár meg is duplázódhatnak.

- A korai felismerés a háziorvos feladata volna, aki a figyelmeztető jelek észlelése nyomán elvégezhetné a szűrést - mondja Kovács Tibor, a Demencia Ambulancia vezetője. - A bonyolultan hangzó MiniMental Test (MMT) és a Blessed-Roth próbán egészen egyszerű, mindennapi kérdéseket tesznek fel a vizsgált személynek. A válaszok alapján pontos diagnózis rajzolódik ki, akárcsak az órateszt során, amikor adott időpontot kell beírni egy körbe: a stilizált órába. A legtöbb hazai beteg olyan állapotban van, hogy az MMT teszten csak 16-18 pont között teljesít. A terápiás beavatkozásra viszont már jóval előbb (20-22 pont
felett) szükség volna - a jelenleg elérhető gyógyszerek ugyanis a tünetek megjelenését követő első 2-3 évben hatékonyak.

Az elbutulás - szerencsére - nem szükségszerűen sújt minden öreget.

- Olyan nincs, hogy valaki a korához képest feledékeny. Ez hibás megközelítés - mondja a Demencia Ambulancia vezetője. - Idegrendszeri betegségről van szó, amely során főleg a memóriát vezérlő területeken pusztulnak el az idegsejtek közötti kapcsolatok. Az információt az agyban a társítás kódolja és biztosítja. Az Alzheimer-kór esetén ez hiányzik. Hiába figyel, koncentrál, erőlködik az érintett, nem fog tudni jobban emlékezni. Az agykérgi funkciók deficitjéről van szó, a veszteség nyomán pedig változik a személyiség, hanyatlik a munkavégző képesség, és romlanak a szociális, személyközi kapcsolatok. A tünetek megjelenését követően a kórlefolyás átlag 8-10 év, karakterisztikus egyéni eltérésekkel.

- Az Alzheimer-kór kialakulásában igen nagy szerepet tulajdonítanak az idegsejtek közötti térben felhalmozódó amiloid fehérje plakkok és a sejteken belül kicsapódó úgynevezett neurofibrillás kötegek jelenlétének. A kezelés akkor volna eredményes, ha ezeket a képződményeket ki lehetne takarítani az agyból. Evvel már 1992-ben is próbálkoztak amerikai kutatók, de máig nem jártak sikerrel - teszi hozzá Janka professzor.

A szakemberek állítása szerint Izraelben az orron át bejuttatott bakteriofágokkal kísérlik meg újabban kitisztítani az agyat, és az immunterápiával is folynak vizsgálatok. A hatásos, eredményes módszer megtalálásáig azonban marad a drága hagyományos kezelés. (Amerikai statisztikák szerint évi 170 milliárd dollárt is fölemészt évről-évre a demencia kezelése, miközben a fej/gerincvelő sérülésekre 94, a szorongás terápiájára 82, a skizofréniára 57 milliárd dollárt költenek.) A jelenlegi terápia az ingerületátvivő folyadék pályáját, az acetilkolin rendszert próbálja karban tartani. A bonyolult nevű kolinészteráz gátló szer (amiből 2-3 fajta is hozzáférhető hazánkban) erősíti az üzenőrendszer állapotát, nem engedi, hogy a bontóenzim működjön.

Ami pedig a hazai helyzetet illeti, dr. Kovács Tibor 100-150 ezerre becsüli az Alzheimer-kóros betegek számát. Miközben az ország területét lefedi a 70-80 demencia ambulancia, s miközben a szakmai színvonal elismerten jó, a nemzetközi protokollnak megfelelően zajlik az ellátás, úgy véli, a rászorultaknak csak elenyésző töredéke, alig hatezer ember kapja meg a szükséges és megfelelő kezelést. Megnyugtató viszont, hogy a betegek ügyeit most erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező civil szerveződés karolja fel. Részben nekik is köszönhető, hogy a hazai egészségbiztosítás ma már 50 százalékos támogatásban részesíti az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló gyógyszerkészítményeket.