Kutatók mondtak le a szegedi lézerközpontban

Az elmúlt hetekben lecserélték a szegedi lézerkutató vezetőjét egy bankszektorból jövő emberre, aki - forrásaink szerint - kinevezett valakit az intézet egyszemélyes átvilágítására a kutatókat és az irányító testületet megkerülve, hogy aztán politikai döntéssel a magyar tudományban hatalmas pénznek számító 20 milliárd forintot adjanak nekik egy olyan új projektre, amelynek még messze nincs bevett módszertana, a benne rejlő lehetőségekkel szemben pedig komoly kételyek vannak a tudományos életben. A felmondott kutatók a kutatók (Faigel Gyula, Széchenyi-díjas fizikus, az MTA rendes tagja; Reinhard Kienberger, a müncheni műszaki egyetem professzora; Gerhard G. Paulus, a Jénai Friedrich Schiller egyetem világhírű részecskefizikusa) szerint a vezető kinevezésének gyakorlata sem az európai gyakorlatnak megfelelő, emellett tartanak attól is, hogy átírják az európai jelentőségűnek szánt intézet küldetését is - írta az Index.

A szegedi lézerkutató központként emlegetett ELI-ALPS az egyébként súlyosan alulfinanszírozott magyar tudomány legnagyobb és legköltségesebb projektjeként épült meg, illetve épül továbbra is, hiszen több határidő-módosítás után jelenleg úgy áll, hogy 2021-ben lesz kész teljesen a beruházás. A 80 milliárd forintos költségvetés 85 százaléka EU-s forrásból jött, a többi magyar állami pénzből, és az intézmény fenntartása sem olcsó, kb. évi 7 milliárd forint, amit nagyobb részben nemzetközi projektekből kellene fizetni – és ugyan egy-két kisebb kutatás már beindult, ilyenek egyelőre kevésbé jönnek, mint azt eredetileg remélték - írta a lap.

Új feladathoz új menedzsment a lézerközpont élén
Márciusban új korszak kezdődött a szegedi ELI-ALPS kutatóközpont életében, ehhez a feladathoz választott új menedzsert a tulajdonos - írta a délmagyar.hu-hoz hétfőn este eljuttatott közleményében az ELI.

Az ELI-t fel kell tölteni tartalommal, hogy élő, működő tudományos platformmá váljon, ehhez az új feladathoz választott új menedzsert a tulajdonos – írta az országos sajtóhírekre reagálva az intézet.

Hangsúlyozzák, az ELI egy nyitott platform, a tudományos kutatások lebonyolításában segít. Jelenleg a technikai feltételek megteremtése zajlik, például a lézerek beüzemelése. 2017 novemberében már megkezdődtek a kísérletek a működő berendezésekkel, nemzetközi kutatócsoportokkal, ám a rendszert folyamatosan tökéletesíteni kell, a kihasználtságot pedig emelni.

Ezzel a feladattal bízták meg Jakab Lászlót. A tulajdonos elvárása, hogy az új, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező vezető ezt menedzselje és a szervezetet a következő kutatási időszakra felkészítse. Nem kutatóként, menedzserként támogatja az ELI-ben folyó munkát, ahogyan korábban az előző vezető, Lehrner Lóránt sem kutató volt, hanem menedzser. Jakab László együtt dolgozik a jelenlegi megbízott tudományos vezetővel, Varjú Katalinnal, aki a lézerfizika nemzetközi szaktekintélye.

A közlemény felhívja a figyelmet arra: menedzsmentváltáskor bevett eljárás, hogy teljes – pénzügyi, műszaki és tudományos – átvilágítás történik, ebben pedig Krausz Ferenc világhírű magyar fizikus is részt vesz. Az ELI munkáját mindezek mellett egy tudományos tanácsadó testület is támogatja, ennek véleményét, javaslatait és szakmai értékelését a menedzsment messzemenőkig figyelembe veszi. – A testület tagjai között szinte minden évben van változás, és mivel az ELI működésében stratégiai váltás nem történt, az átvilágítás is csak indulóban van, a most távozó három ember döntése mögött szakmai szempontok helyett más megfontolások állhatnak – írták a közleményben.