• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Lázas a gyermek? Ne essünk kétségbe!

Egészségmagazin Forrás: Svábhegyi Gyermekgyógyintézet

A láz valójában egy tünet, leggyakrabban a szervezetben bekövetkezett valamilyen gyulladásos kórfolyamat jele.

Láz lehet az első tünete egy akut megbetegedésnek, mint például egy kezdődő légúti megbetegedésnek vagy gyomor-bélrendszeri-, esetleg kiütéses fertőző betegségnek. Ha a gyermek lázas, az első körben arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyermekünk szervezetében valami nem megszokott jelenség zajlik. Dr. Kovács Tibor, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet csecsemő- és gyermekgyógyász, orvos – igazgatója foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.

Ha a lázat fertőzés okozza, a megemelkedett testhőmérséklet a kórokozók számára kedvezőtlen, a szaporodásukhoz nem ideális környezetet teremt. A láz a szervezetünk ősi védekező reakciója, ilyenkor a gyermek saját védekező rendszere is aktívabban működik, ezért a védekezőképesség fokozása érdekében nem haszontalan, ha a gyermek nem teljesen láztalan. Ezt a lázcsillapítók adásánál figyelembe kell venni, vagyis 38 fok alatt még nem szükséges lázcsillapító adása.

A láz önmagában nem azt jelenti, hogy a gyermek súlyosan beteg, de kétségtelen, hogy a hirtelen kialakuló magas láz, a gyermek megszokotthoz képest rosszabb közérzete aggodalmat válthat ki a szülőkből. Jóllehet a lázzal kísért súlyos betegségek szerencsére jóval ritkábbak, mint például a felső légúti tüneteket okozó vírusfertőzések.

Ha a gyermek általános állapota nem romlik jelentősen, az időközben elkezdett lázcsillapítás hatására a közérzete javul, s a gyermek végzi a megszokott tevékenységét, akkor nagy valószínűséggel a betegség jól kézben tartható, addig is, amíg látja őt a kezelőorvos.

Láz esetén rendkívül fontos a folyadékpótlás. Hasonló a helyzet akkor is, ha hasmenés is kíséri a lázas állapotot. Ha a gyermek nem akar inni (elutasítja a poharat vagy a cumisüveget), érdemes megpróbálni kiskanállal bevinni a folyadékot és nagy türelemmel ismételgetni.

Hőemelkedés vagy láz?

Hőemelkedésről beszélünk, ha a gyermek testhőmérséklete 37,4 és 37,9 fok között van. Az ennél magasabb testhőmérséklet esetén már lázzal állunk szemben. Érdemes figyelembe venni, hogy általában a 39 fokos láz már komoly levertséget, türelmetlenséget, erősen nyűgös állapotot válthat ki, leggyakrabban emiatt veszi észre a szülő.

Szülőként érdemes tisztában lennünk azzal, hogy a bőr hőmérséklete pár tized fokkal alacsonyabb a szervezet tényleges, úgynevezett maghőmérsékleténél. A bőr hőmérsékletét pedig minden esetben befolyásolja a külső hőmérséklet, a ruházat, vagy a takaró vastagsága. Ezért amikor a gyermek hőmérsékletét nézzük, mindig vegyük figyelembe a körülményeket, azt, hogy hol, a test melyik területén történt a lázmérés (végbélben, bőrön, fülben). A végbélben mért hőmérsékletből 0,5 fokot le kell vonni ahhoz, hogy a gyermek hőjének köznapi értelemben vett „valós" értékét megkapjuk.