Légszomj, ödéma, kimerültség is utalhat szívelégtelenségre

A szívelégtelenség jónéhány tipikus és általános tünetet produkálhat, ezért ha valaki gyanút keltő tüneteket tapasztal, mindenképpen ajánlott kivizsgáltatnia magát. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a hét legjellemzőbb tünetre hívta fel a figyelmet.

Nem szabad elhanyagolni

A szívelégtelenség egy komoly betegség, amelynek jellemzője, hogy a szív – romló pumpafunkciója miatt - nem képes elég vért és oxigént juttatni a testbe. A betegségnek különböző típusai vannak, így a szisztolés – és a diasztolés szívelégtelenség, valamint a bal oldali -, a jobb oldali - és a globális szívelégtelenség, amelyek mind különböző kezelést igényelnek. Már csak a különbségtétel miatt is nagyon fontos idejében orvoshoz fordulni bármilyen gyanús tünet esetén, még ha csak egy látszólag jelentéktelenebb fáradtságról vagy köhögésről is van szó. Ugyanis csak a pontos diagnózisra épülhet hatékony kezelés, amellyel pedig a súlyos következményeket is meg lehet előzni – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter 

Milyen tünetekkel kell orvoshoz fordulni?

1.      Légszomj

Leginkább fizikai aktivitás közben érzékelhető, hogy nehezebben tud levegőt venni a beteg, mélyebben, gyakrabban kell lélegeznie. Az is előfordul, hogy alvás közben jelentkezik a légszomj, amikor a beteg arra is ébredhet, hogy levegőért kapkod. Emiatt reggel nyugtalannak, fáradtnak érezheti magát. Ha egy diagnosztizált betegnél jelentkezik fekvő pozícióban a légzési nehézség, érdemes megemelni a felsőtestet. A jelenség oka, hogy a vér pang a tüdő ereiben, mert a szív nem tudja elég hatékonyan végezni a munkáját. Emiatt folyadék szivároghat a tüdőbe, ami nehézlégzést okoz.

2.      Folyamatos köhögés, zihálás

A köhögés gyakran fehér vagy rózsaszínes váladékot hoz felszínre, ami ijesztő lehet. Az ok ugyancsak a tüdőben pangó folyadék.

3.      Ödéma

A szívelégtelenség vezető tünete az alsó végtagon megjelenő ödéma. Ez csak a járóképes betegeknél jelentkezik, ugyanis a tartósan ágyban fekvő betegeknél a gravitáció miatt az ödéma természetesen a  mélyen fekvő területeken, de nem a bokánál jelentkezik. A járóképes páciensek gyakran azt veszik észre, hogy a zokni nagyon mélyen bevág a lábszárukba, bokájukba és a cipőjük szűknek tűnik. Az ödémát minden esetben megelőzi a tüdőben jelentkező, és a fizikális vizsgálat során a fonendoszkóppal hallható pangásos zörej, az úgynevezett „szörtyzörej”. Az ödéma oka a szövetekben pangó folyadék, amit csak fokoz, hogy a vesék kevésbé képesek a víz és a nátrium tárolására, így tovább fokozódik a szöveti folyadék-visszatartás.

4.      Fáradtság, kimerültség

A betegek gyakran már a mindennapos tevékenységet is fárasztónak érzik, egy lépcsőzés vagy vásárlás komoly megterhelést jelenthet. Mivel a szív gyengesége miatt a szervekbe és az izmokba sem jut elég vér, ez nyilván megnehezíti a fizikai aktivitást.

5.      Étvágytalanság, hányás

Gyakori, hogy a beteg úgy érzi, teli van, nem tud enni, akár hányingert, hányást is tapasztalhat. A kellemetlen tünet oka ebben az esetben is az, hogy az emésztőrendszer nem jut elegendő vérhez.

6.      Zavarodott, feledékenység

Sokszor a hozzátartozók veszik észre először, hogy a beteg zavarosan kezd gondolkozni, sok mindent elfelejt. Ez a vér összetételének megváltozására utalhat, hiszen például a nátriumhiány okozhat memóriazavart, zavartságot, ingerlékenységet.

7.      Erős szívdobogás

Apalpitációnak nevezett jelenség során a beteg úgy érezheti, majd kiugrik a szíve a helyéről. Az erős, gyors szívverés pedig azért alakul ki, mert a szív így próbálja normalizálni a vérkeringést.

Mit lehet tenni?

A szívelégtelenség kezelésében a gyógyszereléssel szeretnénk javítani a szív pumpafunkcióját és csökkenteni kívánjuk a testben lévő folyadék mennyiségét, hogy ezzel is enyhítsük a szívre nehezedő nyomást. Természetesen csak egy alapos kardiológiai kivizsgálás után tudunk dönteni a szükséges gyógyszerek típusáról, azok megfelelő kombinációjáról. Bármilyen stádiumban is tart a betegség, az életmódbeli változtatások csökkenteni tudják a tünetek mértékét, javítják az életkilátásokat és az életminőséget. A legfontosabb teendők a megfelelő táplálkozás és a mozgás bevezetése, ebben dietetikus, mozgásterapeuta és életmód orvos tud segíteni – mondja a kardiológus.