Légszomja van, szorít a mellkasa? Erre figyeljen!

A szívbillentyűk működési zavarait veleszületett fejlődési rendellenesség okozhatja, de felnőttkorban is kialakulhat. Az esetek döntő többségében a betegség - a fejlett műtéti eljárásoknak köszönhetően - ma már gyógyítható elváltozás, ennek azonban fontos feltétele a korai diagnózis és a kardiológiai kezelés időben való megkezdése. Arról kérdeztük dr. Vaskó Pétert, a Kardioközpont kardiológusát, hogy milyen tünetekre fontos odafigyelni, milyen módon történik a betegség kivizsgálása és terápiája, valamint milyen életmóddal összefüggő alapszabályokat javasolt betartani annak érdekében, hogy az is teljes életet élhessen, aki ezzel a betegséggel küzd.

Egy kis anatómia

A szívben a pitvarok és kamrák találkozásánál, illetve a kamrákból kivezető nagy erek eredésénél billentyűk találhatók. Funkciójuk, hogy a szív különböző üregei közötti véráramlást szelepként szabályozzák. Ezek a szelepek két esetben okozhatnak gondot a keringésben. Akkor, ha nem zárnak rendesen, ilyenkor billentyű elégtelenségről (insuffiencia) beszélünk, illetve ha akadályozzák a vér áramlását. Ebben az esetben billentyű szűkület (stenosis) az orvosi diagnózis. A két típus egyszerre is jelen lehet.

A szívbillentyűk működésének zavara gyakran veleszületett fejlődési rendellenesség, de kialakulhat felnőttkorban is. A veleszületett szívbetegségek körülbelül 40 százaléka billentyű hiba. A felnőtt korban kialakult billentyűproblémák esetén leggyakrabban a bal kamra billentyűi érintettek (aorta billentyű, kéthegyű billentyűk). Kialakulásában legtöbbször valamilyen gyulladás (szívbelhártya, vagy szívizom eredetű) okozza a későbbi alaki elváltozást, de a billentyűkön kialakuló meszes felrakódások is állhatnak a háttérben. Ezek kezdetben csak a billentyű merevségét, később szűkületét, vagy elégtelenségét, illetve, akár mindkettőt egyszerre eredményezhetik. Az aorta billentyűn meszes felrakódás miatt kialakult bakteriális szívbelhártya gyulladást, (endokarditiszt) az intravénás kábítószer használat is okozat. „Az egyik leggyakoribb billentyűhiba, ami miatt felkeresnek, a mitralis prolapsus, ami egy kötőszöveti rendellenesség, a billentyű szöveti felépítésének normálistól való eltérése. Ez az elváltozás műtétet nem igényel, de rendszeres ellenőrzésre szorul" – tudjuk meg dr. Vaskó Pétertől.

A panaszok megegyeznek azokkal, amelyek a szív-érrendszeri betegségeket általában jellemzik, tehát nehézlégzés, légszomj, mellkasi fájdalom, ritmuszavar érzése, kifáradás, általános gyengeségérzés, szédülés, eszméletvesztés. Súlyossága, a még panaszt nem okozótól, a nehéz, majd később már a könnyű fizikai terhelésnél is jelentkező, illetve legkifejezettebb formájában, a nyugalomban is érzékelhető tünetekig terjed. A panaszok mértéke azonban nem minden esetben követi a billentyűk állapotát. A New York Heart Association/Amerikai Kardiológus Társaság a betegség stádiumait súlyossági fok szerint, 1-4-ig osztályozza.

Az orvosi vizsgálat során a kardiológus felveszi az anamnézist (páciens panaszai, előzmények, egyéb betegségek). Következő lépés a páciens fizikális vizsgálata. Ennek során a szakorvos phonendoscop segítségével meghallgatja a szívet. Megfelelő ismeret és gyakorlás birtokában különbséget lehet tenni a normális és a kóros zörejek között. Ezt követik a műszeres vizsgálatok, az EKG, vagy a mellkasi röntgen. A diagnosztika kulcsa ma egyértelműen a szív ultrahang vizsgálata, amely az esetek legnagyobb részében pontos diagnózist ad. Megmutatkoznak a pitvari és kamrai terhelés jelei, a ritmuszavarok, az ischaemiás jelek (valamely mechanikus hiba- elzáródás, szűkület okozta vérellátási hiány egy adott területen), a billentyűkön lévő meszes lerakódások, a különböző szívelváltozások, megnagyobbodások, pangások jól ábrázolódnak. Amennyiben a billentyűhiba súlyos, vagy a műtét mérlegelendő, akkor érfestés és/vagy cardio-CT javasolt. A billentyűhibák kezelése gyógyszeres (vérrögképződés, trombózisveszély, fertőzésveszély, gyulladásveszély elkerülése miatt), illetve sebészeti úton történik (billentyűplasztika, műbillentyű beültetés). Ennek pontos formájáról és menetéről a szakorvos a kapott leletek birtokában és értékelése után dönt.

Mit tanácsol a kardiológus?

„A szívbillentyű hibával élő, illetve a műtéten már átesett páciensek szempontjából kiemelten fontos a rendszeres kardiológiai kontrollvizsgálat, a folyamatos szakorvosi támogatás, valamint a megfelelő gyógyszeres kezelés. A felépülés elengedhetetlen része az életmódváltás, az egészséges étkezés, a dohányzásról való leszokás, az orvosi felügyelettel végzett testmozgás, amely segít a testsúlykontrollban, és jótékony hatással van a vérkeringésre is" – javasolja Dr. Vaskó Péter kardiológus.