Liliommal megelőzhető a rákhalálozás

Június elsején indul és november végéig tart a Liliom Program második fordulója, a Népegészségügyi Program keretében méhnyak-szűrésre behívandó, mintegy 700 ezer hölgy nyereményszelvényt is talál majd az ÁNTSZ-es borítékban. A szakorvossal a vizsgálatkor hitelesített szelvényeket november 24-ig kell visszaküldeniük azoknak, akiket a szűrés egészségügyi előnyei mellett a fődíjat képező személyautó, illetve a további nyeremények kisorsolása is motivál. Természetesen ezúttal is beszállhatnak a programba azok a 25 évesnél idősebb, ám 65 éves évesnél fiatalabb nők, akiknek nem most érkezik vizsgálati meghívó, ők a nyereményszelvényeket a nagyobb és a közepes postahivatalokban, illetve az Állami Népegészségügyi Szolgálat Megyei Intézeteiben találják meg.

Bár a szervezők és támogatók ugyanazok (a szaktárca, a Népegészségügyi Kormánymegbízotti Hivatal, az ÁNTSZ és a Lilly Hungária Kft.), a korábbihoz képest néhány újítással szolgál a második Program, mely a kezdeményezés honlapján is követhető lesz. 

Ezúttal a szűrésen megjelenő hölgyek mellett nem a vizsgálatot végző nőgyógyászoknak és a megyei tisztiorvosi szolgálatoknak, hanem a mozgósításba (és mintavételbe) bevonandó védőnőknek, illetve minden egészségügyi dolgozónak külön versenyt hirdettek a szervezők. Az intézmények (nagyságuktól függően) három kategóriában mérkőzhetnek, mégpedig saját dolgozóik szűrésen való megjelenésével. A példamutatásban élen járók százezer és egymillió forint közötti összegre pályázhatnak azzal, ha érintett korú munkatársaik minél szélesebb körben végeztetik el a szűrővizsgálatot.

Ami a védőnőket illeti, az újítás már összetettebb. Mint annak idején többször beszámoltunk róla, a szűrések számának emelésére elindult az a modellprogram, amely keretében az arra kiképzett védőnők maguk végezhetik el a szűrés legfontosabb elemét, a cytológiai mintavételt. A programban már részt vevő, a vizsgálatot végző védőnők is igazolhatják a nyereményszelvényen a szűrés megtörténtét, s azok között a szakemberek között, akik a legtöbb hölgyet vonják be a programba, havonta sorsolnak ki értékes nyereményeket. A kezdeményezés logikájából következik, hogy nem csak azok a védőnők vehetnek részt ebben a versengésben, akik a vizsgálatot végzik, hanem mindazok, akik kellő mértékben tudják mozgósítani a hozzájuk tartozó családok érintet nőtagjait.

A védőnői modellprogramról szólva Kökény Mihály népegészségügyi kormánymegbízott elmondta, a program végére már öt megyére terjed ki az ott dolgozó védőnők szűrési kompetenciája. Nógrádban és Tolna megyében már véget ért a képzés, Balassagyarmaton és vonzáskörzetében (szakorvosi felügyelettel) már megtörtént az első 100 vizsgálat is, s ez év végére Baranya, Tolna és Somogy megye jelentkező és vizsgát tett védőnői is segíthetik az átszűrtségi arány növelését. A cél az, hogy a behívottak legalább ötven százalékánál megtörténjen a vizsgálat.

Bár a modellprogram valóban sért szakorvosi érdekeket, szakmai értelemben mégis támadhatatlan – hangsúlyozta dr. Kásler Miklós professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. A méhnyak-szűrés a negyvenes években az elsők között indult el Magyarországon, akkor a kolposzkópos vizsgálatot jelentette, ami jó információt adott a méhnyak elváltozásairól. A hetvenes évek elejére ennél pontosabb és tömegesen elvégezhető, új vizsgálati módszer terjedt el a világon, s így nálunk: az aspirációs cytológia, azaz a méhnyak-csatorna hámterületéről levett sejtek szövettani vizsgálata.

Bár senki nem vitatja, hogy a komplex nőgyógyászati vizsgálat – mely sokféle elváltozást észlelhet időben – fontos és szükséges módszer a női egészség megőrzéséhez, a rákbetegség gyanúját a panaszmentes jelentkezőnél mégis, a cytológusok által végzett laboratóriumi vizsgálat erősíti meg vagy veti el. Ehhez azonban a mintát – az angolszász országok gyakorlatához hasonlóan – az erre kiképzett, diplomás szakdolgozók is levehetik, ha e nőgyógyászi privilégium megszüntetéséért cserébe magasabb vizsgálati arányt, azaz jóval több időben – korai stádiumban vagy éppen rákmegelőző állapotban lévő – kiszűrt beteget találhat, s így gyógyíthat meg az onkológus.

Mint Kökény Mihály elmondta: minden megoldást be kell vetni ennek érdekében, így a kereskedelmi marketing már bevált eszközeit, az üzleti és civil szféra támogatását, mert megengedhetetlen, hogy az ingyenes és fontos, csak háromévenként esedékes vizsgálatra a behívottak mindössze 4-25 százaléka megy el, az előbbiek az állami-önkormányzati, az utóbbiak a magánszolgáltatókhoz.

A Liliom Program első fordulója mindössze négy hónap alatt megduplázta a részvételi arányt, a behívottak 8,56 százaléka küldött vissza nyereményszelvényt, 51 százalékuk életükben először vett részt ilyen vizsgálaton. Az eddigi eredmények