• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Limfóma, a sokarcú daganatos betegség

Egészségmagazin Forrás: Weborvos

A limfóma a nyirokrendszer rosszindulatú daganata, azonban eredményesen kezelhető.

Ma Magyarországon a follikuláris és diffúz nagy B-sejtes limfomákon túl már a krónikus limfocitás leukemiás (CLL-es) betegek is hozzájutnak a legmodernebb célzott immunterápiához a kijelölt hematológiai centrumokban. Sajnos a későn, már előrehaladott állapotban szakorvoshoz kerülő betegek gyógyulási esélyei jelentősen csökkennek.

Magyarországon évente körülbelül 2500 új beteget diagnosztizálnak. A betegszám növekedésének csak az egyik oka a diagnosztika fejlődése, kutatások azt mutatják, hogy az iparosodás velejárói – így például a levegőszennyezés, a vegyszerhasználat – is növelhetik a betegség kialakulásának veszélyét.

A diagnózis megállapítását késleltetheti, hogy a betegek többsége panaszmentes, vagy olyan tüneteket észlelnek, amelyek más betegségeknél is jelentkezhetnek. A leggyakoribb jelek: tartós vagy visszatérő láz, erős éjszakai izzadás, nem szándékos és jelentős fogyás, fáradékonyság, étvágytalanság és a nyirokcsomók megnagyobbodása. A nem nyirokcsomókból, hanem más helyről kiinduló limfóma a megbetegedett szervre jellemző panaszokkal jár, így például a gyomorban kifejlődő betegség hasi fájdalmakat, emésztési zavarokat, míg a mellűri limfóma köhögést, nehézlégzést okozhat.

Az egyéni túlélési esélyt meghatározza, hogy a betegség mennyire kiterjedt, a tüneteket milyen stádiumban észlelik, és hogy a beteg mikor fordul orvoshoz.

A nyirokrendszer sejtjei, a limfociták (immunsejtek) minden szervünkben (pl. lép, csontvelő, tüdő, gyomor, máj, bélrendszer vagy néha az agy) megtalálhatóak, így nem csoda, hogy a tünetek is igen szerteágazóak lehetnek. A limfóma egyes altípusai leginkább a fiatal felnőtteket érintik, míg mások az idős korra jellemzőek.

A limfóma sokarcú betegség, mintegy hatvan alfaja ismert. A két fő típus az elsősorban fiatalokat érintő Hodgkin limfóma – amelyet felfedezőjéről Sir Thomas Hodgkinról neveztek el – és a non-Hodgkin limfóma. Utóbbi kategórián belül is megkülönböztetjük a lassan osztódó sejtekből kialakult limfómát, amelyet véglegesen meggyógyítani nem, csak hosszan tünetmentesen, egyensúlyban lehet tartani.

A gyorsan osztódó sejtekből kialakuló ún. agresszív limfómák ugyanakkor időben felismerve sikeresen kezelhetőek. Ezek közül is a leggyakoribb a diffúz nagy B- sejtes limfóma. Ezeknek a betegeknek a kezelésében áttörést hozott a korszerű immun- és radioterápia, 40 százalékról 80 százalékra növelve a hosszú távú túlélés esélyét.

A WHO felosztás szerint a gyakran előforduló limfómák közé tartozik a myeloma multiplex, amelynek kezdeti tünetei szintén félrevezetőek lehetnek, mozgásszervi betegségre, csontritkulásra utalnak.

Napjainkban többféle kezelés ismert, annyit viszont tudomásul kell venni a betegnek és a családnak, hogy a kezelés egyénre szabott, már csak azért is, mert nincs két egyforma limfómás beteg. A gyógyulási esélyük szintén más és más. Ha a betegséget frissen diagnosztizálták, ha a kór agresszív, illetve meghatározó, akkor eltérő a kezelés milyensége és a hogyanja. Akkor is, ha kiújult, ha indolens. Típusától, osztályától, a limfómás egészségi állapotától, életkorától is eltérő módon és szerekkel gyógyítanak.

A sugárkezelés akkor hatásos, ha a betegség a test néhány területére lokalizálódik. A nagy dózisú kemoterápia egy további kezelési lehetőség, és egyes betegekben hatásos lehet. Hátránya, hogy elpusztítja a csontvelőt, ami őssejt transzplantációval állítható helyre.

Szeptember 15. – Limfóma Világnap 2012. Ezen a napon a Föld szinte minden országában igyekeztek felhívni az emberek figyelmét erre a rejtőzködő, kevéssé ismert, rosszindulatú betegségre, a limfómára.

A Magyar Rákellenes Liga immár 7. alkalommal rendezi meg a Limfóma Világnapot, azzal a céllal, hogy felhívja a közvélemény figyelmét erre a rejtőzködő betegségre.

A kezdeményezés az Egyesült Államokból ered: 2004-ben a színész Rob Lowe hívta életre azzal a céllal, hogy orvosok, nővérek, betegszervezetek, betegek és családtagjaik összefogásával szervezzenek közös tájékoztató kampányt a limfómáról. 2006-ban már 20 ország csatlakozott a nemzetközi eseményhez. Magyarországon a Magyar Rákellenes Liga karolta fel a kezdeményezést és az orvos szakma kiemelkedő szakértőit felkérve immár hetedik éve szervez betegtájékoztató, felvilágosító programot a Limfóma Világnap tiszteletére a sajtó, a betegségben érintettek, és a közvélemény számára, mint ahogy az a csütörtöki rendezvényükön is történt.

További információkat a Magyar Rákellenes Liga www.rakliga.hu honlapján vagy a www.limfoma.hu oldalakon találhatnak az érdeklődők.