Lisztérzékenység: sokféle tünet és következmény

Május 16-17-én az Európai Coeliakia Egyesületek Szövetsége (AOECS) negyedik alkalommal rendezi meg a lisztérzékenyek világnapját. Megtartásáról 2005-ben döntöttek, hogy legyen ismertebb a betegség, valamint a betegek számára teljes állapotjavulást jelentő, élethosszig tartó szigorú gluténmentes diéta.

Csak a múlt század végén ismerték fel, hogy az addig ritka gyerekbetegségnek vélt lisztérzékenység (coeliakia) valójában autoimmun betegség, s nem azonos a gabona- vagy lisztallergiával. Csecsemőknél észlelt tüneteit először 1888-ban írta le Samuel Gee, tudományos igényű jellemzése a II. világháború után történt meg. A háború alatti kenyérhiány idején ugyanis számos, addig emésztőrendszeri zavarral kezelt gyerek meggyógyult. Így jöttek rá, hogy a betegség összefügg a gabonafélék fogyasztásával, majd kimutatták, hogy a lisztérzékenységért a glutén nevű gabonafehérje a felelős. A betegség tüneteit a vékonybél nyálkahártyájának a glutén fogyasztása miatt bekövetkező kóros elváltozása okozza, a tünetek a gluténmentes diéta során megszűnnek, a beteg állapota normalizálódik. A lisztérzékenység tehát nem gyerekbetegség, nem múlik el serdülőkorban, hanem örökletesen meghatározott, autoimmun (a szervezet saját fehérjéit támadó kóros immunreakció) betegség, ami nemcsak az emésztőrendszert károsítja.

Felmérések szerint az európai és a magyarországi népesség egy százalékát érinti ez a betegség, amelynek felismerését nehezíti, hogy rendkívül változatos tünetekkel, szövődményekkel, társult betegségek kíséretében, vagy éppen észlelhető tünetek nélkül is jelentkezhet. Jellemzője a hasfájás, hányás, puffadás, de nemcsak emésztőrendszeri tünetei vannak, következménye lehet a felszívódási zavar miatt a vérszegénység, a vashiány, a csontritkulás, a fogak romlása, a férfi, illetve női meddőség, a spontán vetélés, az epilepszia, egyes pajzsmirigybetegségek és tumorok.

A lisztérzékenység ma már tünetmentes állapotban is felismerhető vérvizsgálattal, ugyanis a betegek vérében jellegzetes ellenanyagok találhatók - tízből csak két lisztérzékeny diagnosztizált. A betegségre nincs gyógyszer, egyetlen terápiája a gluténmentes diéta, amit egész életen át tartani kell. Ez a károsító gabonafélék (búza, árpa, rozs, zab) teljes elhagyását és gluténmentes gabonafélékkel (kukorica, rizs, hajdina, köles lisztjei) történő helyettesítését jelenti. A gluténmentes élelmiszerek (kenyér, sütemény stb.) jóval drágábbak köznapi társaiknál, ezért a szigorú diéta betartása anyagilag rendkívül megterhelő, így a beteget és családját bizonyos támogatások - adókedvezmény, emelt családi pótlék - illetik meg.

A Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete 1990-es megalakulása óta azon fáradozik, hogy könnyebbé, elviselhetőbbé tegye azt az állapotot, amit a lisztérzékenység jelent. Legfontosabb céljának azt tartja, hogy a társadalom ismerje meg "láthatatlan" betegségüket, ismerje el a gluténmentes diétát, és támogassa a lisztérzékeny betegeket ugyanúgy, mint azt más, gyógyszeres terápiával kezelhető krónikus betegségek esetében is teszi. A világnap alkalmával, május 16-án a szervezet az ország több településén rendez figyelemfelhívó akciókat.