Ma már sokkal több trombózist diagnosztizálnak

A trombózis prevenció az egész világon egyre nagyobb szerepet kap, mivel a trombózis gyakran életveszélyes tüdőembóliát okoz. Bár régebben hazánk Európában sereghajtónak számított a trombózisos megbetegedések terén, ám ez napjainkra megváltozott, hála a fejlettebb diagnosztikának és genetikai vizsgálatoknak. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistájával készült interjúban ezt a témát járjuk körül.

- Nagyon kevesen foglalkoznak ezzel a területtel behatóbban, miért?

- Azt hogy miért „antipatikus" az orvosok számára a véralvadás rendszere, én sem nagyon értem, nyilván szubjektív okokból. Az azonban biztos, hogy ha fennáll a trombózis veszélye, és nem adnak alvadás gátlót, azt kisebb mulasztásnak érzik, mintha az adott gyógyszer túladagolásától vérzés lép fel (hiszen azt biztos ő okozta). Én ezzel nem értek egyet, mert a megelőzés a legfontosabb.

- A média egyre többet foglalkozik a trombózissal, és egyre több ilyen esetről is hallani. Vajon régebben is ennyi trombózisos megbetegedés volt, vagy az elmúlt időszakban valamiért tényleg több embernél alakul ki?

- Bár egyre többször hallani ilyen esetekről, régebben több volt trombózis, mert igen kevesen foglalkoztak vele. Azonban a megbetegedési és halálozási mutatók e területen Európa sereghajtójának mutattak minket: míg a környező országok –társadalmi berendezkedéstől függetlenül –sokkal jobban álltak. A Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság - melynek akkor elnöke voltam- állt az élére István Lajos el nem évülő aktivitásával egy széleskörű akciónak, amit a gyógyszeripar is támogatott: ennek eredményeképpen a mutatók 2000-re annyira javultak, hogy elértük a 1990-es szomszéd országok színvonalát és azóta a középmezőnyhöz tartozunk. Ma már a diagnosztika sokkal fejlettebb, ezért sokkal több trombózist diagnosztizálunk, ráadásul lényegesen korábban, és sokkal jobb esélyei vannak a betegnek a genetikai vizsgálatokra is, ami életre-szóló döntéseket igényelhet.

- Ön szerint ma az emberek mennyire tájékozottak a trombózissal kapcsolatban?

- Örvendetesen igencsak megnőtt az átlagemberek körében a trombózisról szóló információ mennyisége, ezért sokkal többen gondolnak rá időben, aminek következtében a halálozások száma lényegesen csökkent. Ebben óriási szerepe van a médiának, a családoknak szóló programoknak, így e tekintetben jelentőségük felbecsülhetetlen!

- Ma már egyszerű vérvizsgálatból is megállapítható, hogy van-e valakinek hajlama a trombózisra, vagy sem. Ennek főleg fogamzásgátló szedése előtt lenne nagy jelentősége. Ön hogy látja, mennyire veszik ezt igénybe?

- A trombofíliával – azaz a trombózishajlammal - kapcsolatos genetikai vizsgálatok nem olcsók és ezért rutinszerűen nem ajánlják alkalmazni. És az, hogy a nőgyógyászati protokoll előírja, még nem jelenti azt, hogy minden lány szülei képesek ezt kifizetni! Azokban az esetekben azonban, ha a trombózisra vonatkozólag a családi halmozottság nyilvánvaló, a trombózis fiatal korban, vagy szokatlan helyen lép fel, mindenképpen helyes lenne a támogatott kivizsgálás. Gondoljanak az élsportolók hirtelen halálára a pályán: több esetben ki nem vizsgált trombofília állt a háttérben és a túlterhelés okozta változások vezettek a végzetes tüdőembóliához!

- Miben látja a hiányosságot a trombózis prevenció/kezelés kapcsán?

- A trombózis kezelése, a tüdőembólia megelőzésére igen sok kívánnivalót hagy maga után: nem tartják a betegeket INR 2-3 között, hamar abbahagyják az alvadás gátló kezelést, és az ellenőrzés is rosszul szervezett, így gyakran hosszadalmas, sok utánajárást raknak a betegre. Az igaz, hogy a nőgyógyászok néha elküldik a fiatal lányokat fogamzásgátló kezelés előtt az úgynevezett V faktor Leiden mutációjának vizsgálatra, de ez nem általános, továbbá a többi trombogén - trombózist okozó-tényezőre nem vizsgálják őket.