• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ma van a hipertónia világnapja

Egészségmagazin Forrás: Weborvos

Idén a betegek terápiás együttműködése áll a program középpontjában.

A világnap célja, hogy felhívják a figyelmet a magasvérnyomás-betegségre illetve a betegség kezelésével megelőzhető stroke-ra, szív- és vesebetegségekre.

Globálisan 7 millió ember halálát okozza hipertónia, ami különféle formákban másfél milliárd embert érint a földön. Ez a probléma a halálozás ma ismert legnagyobb egyedi rizikófaktora a világon. A magasvérnyomás-betegség Magyarországon is a leggyakoribb betegség, megközelítőleg 3 millió magyar érintett benne.
A hipertónia okai tipikusan a modern életvitellel hozhatóak összefüggésbe, kialakulásában a helytelen életmódnak, a túlsúlynak, a dohányzásnak illetve a krónikus stressznek egyaránt fontos szerepe van. Nem véletlen tehát, hogy az idei világnap témája az „Egészséges életmód – egészséges vérnyomás" (Healthy Lifestyle-Healthy Blood Pressure).

A nemzetközi kampány idén az egészséges életmódra és annak közvetlen hatására, vagyis az egészséges vérnyomás elérésére fókuszál. A kampányban három kulcsterületet jelölnek meg, ami segít az egészséges életmódhoz vezető úton:

1. Figyelj a súlyodra! – A kampányban a nálunk is jól ismert testtömegindexet (BMI) ajánlják a megfelelő súly megállapításához és megtartásához.
2. Válassz egészséges ételeket! – Az egészséges étkezés nem egyenlő a diétával! Próbáljunk meg kisebb adagokat fogyasztani, együnk lassan és hallgassunk a testünkre (mivel így elkerülhetjük a túlevést), nézzük meg a címkéket és válasszuk az alacsonyabb sótartalmú ételeket, és lehetőség szerint kerüljük a feldolgozott élelmiszerek és az úgy nevezett gyorsételek fogyasztását.
3. Élj aktív életet! – Testünk mozgásra született. Aki krónikus időhiányban szenved, lift helyett járhat gyalog a lépcsőkön, ebédidőben sétálhat.

Ha már kialakult a magasvérnyomás-betegség, akkor nagyon fontos, hogy az orvos által rendelt terápiát betartsuk, így lehet elkerülni az olyan nem kívánt szövődményeket, mint a szélütés vagy infarktus.

A betegséggel kapcsolatos pontos helyzetről az „Éljen 140/90 alatt!" mozgalom, és az azt szervező Magyar Hypertonia Társaság tud aktuális információkkal szolgálni. A Társaság által létrehozott Hypertonia Regiszter immár közel 100.000 adatlapot tartalmaz. Az MHT által meghirdetett akció során felmérést végeztek 29.043 beteg bevonásával, akiknek az átlagéletkora 61 év volt, 47,5 százalékuk volt férfi és 52,5 százalékuk hölgy. Az átlagos testtömegindex 29 volt, ami azért szomorú tény, mivel 25 fölött már túlsúlyt, 30-nál magasabb BMI pedig elhízottságot mutat.
A megvizsgáltak egyharmada (33,81%) jelenleg is dohányzik, és a dohányosok negyede több mint egy doboz cigarettát is elszív egy nap. A másik káros szenvedélyt illetően az alkoholfogyasztást firtató kérdésre mindösszesen a megkérdezettek ötöde (20,35%) válaszolt igennel.

A családi előzményeket vizsgálva találhatóak talán a legdöbbenetesebb adatok. A megkérdezettek családját tekintve 17 százalékban fordult elő stroke, 17,5 százalékban infarktus és 17,8 százalékban érszűkület. A cukorbetegség már minden 4. megkérdezett családjában előfordult (25,18%), és korábbi hipertóniára pedig 65 százalékban volt már példa. Ez utóbbi adat arra is nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy ha valakinek volt már a családjában magasvérnyomás-beteg, akkor mindenképpen rendszeresen ellenőriztetni kell a vérnyomását.
A hipertónia sokat emlegetett kísérőbetegségeinek („szövődményeinek") előfordulását is megismerhetjük a legfrissebb adatokból. E szerint a vizsgált hipertóniások több min negyede (27%) cukorbeteg, 7% pedig krónikus vesebetegségben szenvedő. Szívizominfarktust 9,13 százalékuk szenvedett már el, és mellkasi fájdalommal (angina pectoris) is 21,5 százalékuk küzd. Különféle agyi érkatasztrófát (stroke, TIA) is több mint 11 százalékuk élt már át.

A magyarországi magasvérnyomás-betegek hajlamosak „lazán kezelni" az orvosi utasításokat (lásd elhízás vagy dohányzás), ami a gyógyszerszedés területén sincs másképp. Szinte már közhely, hogy a betegek egy jelentős része egyáltalán nem, vagy csak pontatlanul szedi a gyógyszereit, pedig hipertóniánál kizárólag a pontos és rendszeres terápia az, ami segít elérni a szövődmények megelőzéséhez szükséges célértéket.
A 2012 első félévében kezdődő „LÉPJ TOVÁBB PROGRAM" célja annak kiderítése, hogy a beteg együttműködését szolgáló eszközök alkalmazása miként segíti az egyénre szabott terápiahűség kialakítását, illetve a kitűzött vérnyomás célérték elérését.

A programba kerülő betegek számtalan a terápiát és a helyes életmódot támogató eszközt kapnak a felmérés során. Ezek legfontosabbika egy lépésszámláló a hozzá tartozó mozgásnaplóval, amiben napi bontásban rögzítendő a megtett lépések száma és/vagy az egyéb mozgással töltött idő. Természetesen életmódtanácsokat is kapnak az érintettek, összesen 3 tematikus kiadványban – Rendszeres mozgás, Étrend, Kockázati tényezők – jutnak az információkhoz. A vérnyomásnapló is része az információs csomagnak. A vizsgáltba bevont betegeknél négy hónapig figyelik, hogyan alakul a lépésszám, az aktív mozgás időtartama és a vérnyomás átlagos értéke, amit majd más, terápiás segédeszközt nem kapó betegek adataival vetnek össze levonva a tanulságokat.