A kivizsgálás nem kizárólag a vérnyomásmérésre szorítkozik, az a szerepe, hogy kiderítsük, honnan ered az eltérés és van-e már következménye.
Egyszeri kiugrás után, vagy kicsit magasabb értékeknél, esetleg ha csak az egyik vérnyomásérték magas? Mikor kell orvoshoz fordulni magas vérnyomás gyanújával? Ezekre a kérdésekre válaszolt dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.
Többször kell mérni
Normális vérnyomásnak tekinthető, ha az első (szisztolés) érték 120-129 Hgmm közt van, míg a második (diasztolés) érték 80-84 Hgmm, de minden esetben 140/90 Hgmm alatt marad. Nem kell azonban megijedni, ha egyszer-egyszer magasabb vérnyomást mérünk – ezt számtalan, természetes ok indokolhatja. Ha azonban többszöri mérés alkalmával is 140/90 Hgmm-s vagy ennél magasabb vérnyomás értéket rögzítünk, akkor már magas vérnyomásról beszélünk, és ilyen esetben mindenképpen orvoshoz kell fordulni a további vizsgálatok elvégzése és a súlyos szövődmények – például szívinfarktus, stroke, szívelégtelenség - megelőzése miatt. Ha gond adódik a kivizsgálással, magasvérnyomás specialista igénybe vétele indokolt.
A kisebb emelkedés is veszélyes lehet
Ha a vérnyomás csak enyhén emelkedik (140/90 Hgmm, vagy mérsékelten több), akkor is szükséges lehet a kezelés. Hogy mikor mit kell tenni, azt a kockázatbecslés alapján dönthetjük el – hangsúlyozza Kapocsi doktornő.
Ilyen kockázatokat kell figyelembe venni:
• pozitív családi anamnézis (szülők magasvérnyomás betegsége)
• a beteg anamnézisében előforduló coronaria-betegség (infarktus, szívelégtelenség, stroke)
• anyagcserezavarok jelenléte (diabétesz, hyperlipidemia, hyperurikaemia, elhízás)
• társbetegségek jelenléte (diabétesz mellitusz, vesebetegségek)
• a hypertonia szövődményeinek jelenléte (látóideghártya ereinek betegsége, alsó végtagi erek betegsége, szív-érrendszeri, vese és agyi erek betegségei következtében létrejött károsodások).
Ha csak az egyik érték magas
Az izolált szisztolés hipertónia annyit tesz, hogy csak első érték minősül magasnak – ahogyan az gyakran megfigyelhető az időseknél és a súlyos érelmeszesedéssel küzdőknél. Fiatalabbaknál jóval ritkább ez a jelenség, és az esetek nagy részében a fokozott szimpatikus idegrendszeri aktivitás, leegyszerűsítve a nem kezelt stressz okozza. Ugyanakkor bármilyen életkorban is tapasztalható, mindenképpen ki kell vizsgálni, hiszen kutatások szerint izolált szisztolés hipertónia esetén sokkal nagyobb a koszorúér-betegség és a kardiovaszkuláris betegség miatti halál kockázata, mint a normális vérnyomású személyeknél, különösen nők esetében.
A másik változatnál a diasztolés (második) érték magasabb a normálisnál, ami egy jóval nehezebben megfejthető jelenség, nem is ismert még a pontos oka. Sokáig a ritkább előfordulása miatt nem tekintették különösebben veszélyes problémának, de mára bebizonyosodott, hogy ugyanazon betegségek rizikóját hordozza, mint az izolált szisztolés hipertónia, sőt a stroke szempontjából még veszélyesebb is.
Egyéni célértékeket kell meghatározni
Ha többször mérünk emelkedett vérnyomást, ha bármelyik vérnyomásértékünket magasnak mérjük, még ha csak egy kicsit is járunk a normálisnak tekintett értékek felett, nagyon fontos kivizsgáltatni magunkat.
- A kivizsgálás nem kizárólag a vérnyomásmérésre szorítkozik, a laborvizsgálatoknak, a 24 órás vérnyomásmérésnek, az EKG-nak és más kiegészítő vizsgálatoknak az a szerepe, hogy a felmérjük a szervezet állapotát, ha lehetséges, kiderítsük, honnan ered az eltérés és okozott-e már valamilyen következményes problémát – mondja dr. Kapocsi Judit. - A korrekt diagnózisra épülő kezelés akkor hoz tartós, jó eredményt, ha a célértékek meghatározását mindig az adott személy állapotához igazítjuk. Ezeket az értékeket, valamint az esetleg elrendelt gyógyszeres kezelést és az optimális esetben életmód orvos által felépített életmódot rendszeresen felül kell vizsgálni, és szükség esetén korrigálni, hogy megelőzhetők legyenek a súlyos következmények.