• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Mágiák és traumák a szülőszobában

Egészségmagazin Forrás: MTI-Press

Sokáig megfejthetetlen titoknak tartották a születés, a szülés élményét, körülményeinek hatását.

És azt a traumát is, amely saját születésünkkor érhet bennünket, és esetleg végigkíséri életünket. Két évtizede folynak tudományos kutatások a szülés körülményeivel és lélektani hatásaival kapcsolatban. Ezek bebizonyították, hogy a születésünket közvetlenül megelőző és azt követő időszak eseményei döntő hatással vannak életünkre. Ilyen kutatások Magyarországon is folynak. A Perinatus Alapítvány 2007-ben alakult meg, és civil szervezetként a magzati lét, a várandósság, a szülés-születés lélektani hatását vizsgálja, és ezen túl segítséget is ad mindazoknak, akik szeretnék megelőzni a szülés közbeni traumát, vagy saját születésük rossz élményeinek feldolgozásában várnak segítséget.

A műhelymunka Orosz Katalin klinikai szakpszichológus szakmai vezetésével folyik, és hogy miképpen, arról a következőket mondja:

- Ebben a munkában többen veszünk részt, pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek, szülésznők és más szakemberek. Pszichoterápiás módszerekkel dolgozunk a születés traumatikus élményeinek felnőttkori lélektani feldolgozása érdekében. Ezek az élmények ugyanis a későbbiekben érintik kapcsolatteremtő képességeinket, lelki fejlődésünk sok területét, akár egészségi állapotunkat is. Továbbmenve, ezek a lelki traumák hozzájárulnak társadalmunk olyan égető problémájához, mint például a népesség demográfiai mutatóinak csökkenése vagy az életminőség romlása.

- Ezt kifejtené bővebben?

- A születés jelenti az életben az első találkozást, egyben az első elszakadást is, az első gyökeres változást, amely testileg-lelkileg rendkívül megterhelő esemény. Nem mindegy, hogy az újszülött ezt hogyan éli meg, milyen bánásmódban részesül világra jötte első pillanataiban. A modern orvostudomány főként a technikai felkészültségre, a külső körülményekre teszi a hangsúlyt, nem veszi figyelembe a baba fizikai igényein kívüli lelki, belső igényeit. Ezáltal a megszülető baba traumatizálódhat, aminek később beláthatatlan következményei lehetnek.

- Az utólagos felismerés miként javíthat a helyzeten?

- Sokat tehetünk ma már a tudományos eredmények és a kialakult gyakorlat birtokában. Mi egyrészt támogatjuk az ezzel kapcsolatos kutatásokat, az új módszerek feltárását és bevezetését, új és megelőző, valamint gyógyító eljárások kidolgozását, bevezetését, az ezekkel kapcsolatos társadalmi méretű felvilágosító tevékenységet. Annak érdekében, hogy a babák életüknek ebben a fontos és meghatározó szakaszában, sorsdöntő pillanatában megfelelő gondoskodásban részesüljenek, szükséges integrálni a pre- és perinatális pszichológia eredményeit a szülészeti gyakorlatban. A felnövekvő gyermekek számára a pedagógiai és gyermekorvosi gyakorlatba új szemléletet kellene bevinni, amelynek alapján a szakemberek felismerhetnék a problémát, és megfelelően kezelhetnék.

A felnőttek számára is elérhetővé kell tenni mindazokat a tudományos eredményeket és módszereket, amelyek segítségével felismerhetik és gyógyíthatják saját születési traumáikat. Emellett át kell értékelni az anya és apa születésben betöltött szerepét, új minőséget adva a szülő-gyerek kapcsolatának, a szülői felelősségnek. Ma már több bababarát kórház van, ahol az újszülött fogadására mindenféle szempontból felkészülnek, így az első találkozás a szülők kompetenciáját, érzelmi élményét, az igazi összhangot már meghatározza.

- Az alapítvány mindebben hogyan segít?

- Nálunk olyan műhelymunka folyik, amelyhez hasonlóról nem tudunk egész Európában, talán csak Svájcban van ilyen gyakorlat. Az újfajta tudást és szemléletet pszichoterápiás módszerekkel igyekszünk megismertetni, hogy az érdeklődők kellően felkészülhessenek születendő gyermekük fogadására, a szülői szerepre, másrészt saját születési traumáik feldolgozásában is közreműködünk. Mindez egyéni és csoportos foglalkozások, tréningek keretében, felkészült szakemberek útmutatása alapján történik. Ezeken a foglalkozásokon a résztvevők megismerkednek a születés alapvető tényével, abból a szempontból, ahogy a baba tapasztalja azt. Majd különböző gyakorlatok segítségével közelítünk saját szubjektív élményeikhez, amelyeket az önismereti munka során felidéznek és feldolgoznak. Életünk első alapélménye a születés, ez életünk minden későbbi problémájához, illetve azok megoldásához alapmintául szolgál. Mi azt tanítjuk, mutatjuk meg, hogyan lehet megszabadulni a születéskor szerzett traumáktól célirányos, pszichoterápiás korrekció révén. Az alapítvány munkájában nagy segítséget jelent, hogy korábbi alkalmi foglalkoztató helyünket felváltotta egy valóban megfelelő, minden igényt kielégítő központ, ahol örömmel fogadjuk az egyre több érdeklődőt, akik közt már külföldiek is vannak.

Legolvasottabb cikkeink