Már tettenérhetők a klímaváltozás következményei

A földi klímaváltozással kapcsolatos tudományos értekezésekben, elemzésekben ritkábban esik szó annak katasztrofális egészségügyi hatásairól, a szélsőséges éghajlat miatt megjelenő új kórokozókról és az általuk okozott fertőző betegségekről. Dr. Berencsi György virológus címzetes professzortól, mint e tárgykör egyik legismertebb hazai szakértőjétől a Kórház szaklap érdeklődött a prognosztizálható epidemiológiai hatásokról.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik jelentése szerint, a világon regisztrált hasmenéses megbetegedések 2,4 százaléka, a maláriás fertőzések 6 százaléka írható a klímaváltozás számlájára. A jelentés szerzői számításokat végeztek, vajon mekkora betegségteher hárul az emberiségre az éghajlati változások miatt. A számításnál figyelembe vették a korai halálozás következményeként elvesztett, illetve a rokkantként leélt életéveket. Az eredmény megdöbbentő: a Föld lakossága 2000-ben összességében 5,5 millió életévet veszített el, és 150 ezer haláleset következett be a klímaváltozás miatt. Azóta súlyosbodott a helyzet.

Az extrém hőingadozások következményének első jelei már jól tetten érhetők: bizonyos fertőző betegségek (malária, dengue-láz, sárgaláz), valamint az élelmiszerek közvetítésével terjedő járványok (szalmonellózis) rendszeresen visszatérnek. A melegebb klíma katalizálja a betegséget terjesztő kórokozók, illetve gazdaállataik (szúnyogok, kullancsok) szaporodását, és lerövidíti azok fejlődési ciklusát. Általános tapasztalat, hogy az enyhe telet követő években megnő a fertőzésveszély (vírusos agyhártyagyulladás, Lyme-kór, hantavírus-fertőzések, madárinfluenza stb.). Árvizek után pedig gyakoribbak a rágcsálók által terjesztett fertőző kórok (leptospirosis, tularaemia, vírusos betegségek). A szárazság és az árvizek egyaránt fokozzák a különböző gyomor-bélrendszeri fertőzések kockázatát. A WHO becslése szerint 2025-ig az említett betegségek előfordulásának gyakorisága jelentősen emelkedik majd.

– Három éven keresztül (2009–2012) tartott a Klímacsapda (klimet TRAP) nevű nemzetközi projekt, amelyben az unió irányításával számos európai szakmai team, illetve annak kutatói vettek részt – vázolja a tényeket Berencsi György, a kutatásban magyar résztvevőként közreműködő virológus. E programban jómagam feladatként a rovarok, rágcsálók és denevérek által terjesztett, a klímakörülmények átalakulásának következményeként megváltozó betegségek/kórokozók kutatását kaptam. A három év alatt összegyűjtött adatok és kutatási eredmények alapján kijelenthető, hogy az éghajlatváltozás és annak epidemiológiai hatásai ma már nem tudományos hipotézisek, hanem bizonyított tények. Amelyeket napjainkban mint közvetlen hatást (rendkívüli forróság, vagy hideghullám, az időjárási körülmények gyors és hektikus változásai, különösen nagy erejű viharok, a szélsőségek felerősödése stb.) bárki a saját bőrén is megtapasztalhat.

Magyarországon korábban szinte ismeretlen volt a szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi láz, ám 2003 óta minden évben rendszeresen regisztrálunk ilyen megbetegedéseket, ráadásul évről évre növekvő számban. Ezt nem csak a humán gyógyászat adatai igazolják, de az állatorvosi statisztikák is alátámasztják. A fertőzött szúnyogok csípése leginkább a lovaknál és az embereknél okoz agyvelőgyulladást. A lovaknál és az embereknél szinte egy időben regisztrálták az első hazai megbetegedéseket. A betegség kórokozóját nem egy új, Magyarországra mostanában bevándorló szúnyogfaj terjeszti, hanem a helyben őshonos rovar.

A vírus délről – Afrikából, Kis-Ázsiából –, vándormadarak közvetítésével jut Magyarországra. Gólyák, vadkacsák, ludak, darvak, hattyúk és egyéb vízimadarak a hordozói. Útjuk során, nyár végén, ősz kezdetén megpihennek a Hortobágyon, az ottani szúnyogok pedig a vérükből táplálkoznak. A fertőzött madárvér közvetítésével kerülnek a kórokozók a hazai szúnyogokba. A madarak csupán vírushordozók, általában nem betegszenek meg a fertőzéstől. A vírus fejlődési ciklusa erősen klímafüggő: amennyiben a fertőzött szúnyog környezete hűvös, vagy legfeljebb 2-3 napig tart körülötte a forró időjárási periódus, a kórokozó képtelen kifejlődni a rovar testében. Ezen a ponton válik meghatározó tényezővé a klímaváltozás: az ezredforduló óta mindenki tapasztalhatta, hogy évről évre szeszélyesebb az időjárásunk, tartósabbak és gyakoribbak lettek a hőhullámok. Hat, hét, akár tíz napig is eltart egy-egy hőhullám. Utóbbi pedig rendkívül kedvező feltételeket teremt a nyugat-nílusi láz kórokozójának, így óriási tömegben elszaporodik a vírus a szúnyogokban.

Minél tartósabb egy kánikulai periódus, annál veszélyesebbek lesznek a szúnyogok. Ezért nő évről-évre a hazai fertőzöttek létszáma. A fertőzések gyakoriságát sosem az szabja meg, hogy hány és milyen fajtájú vándormadár pihen meg Magyarországon, hanem az adott év időjárása, és a hőhullámok száma, illetve időtartama. A rovarok által terjesztett fertőzések sorában a nyugat-nílusi láz csupán egy a sok közül. Szép számmal vannak olyan fertőzések is, amelyek – szerencsénkre – eddig még nem jelentek meg Magyarországon, ám nem zárható ki, hogy a kórházak fertőző osztályainak betegeinél akár már jövőre találkozhatunk valamelyikkel. Ilyen például a krími-kongói vérzéses láz. Igaz, ez idáig egyetlen, Pécs környéki beteget regisztráltunk, de ez a tény arra figyelmeztet, hogy az országban bármikor, akár tömegesen is megjelenhet a fertőzés. A betegség terjedésének feltétele, hogy tovább gyarapodjanak a nyári forró időszakok és emelkedjék a hőmérséklet.

Még több veszély - A teljes interjú a Weborvos Pro-n és a KÓRHÁZ szaklap idei első számában (33. oldal)

A csütörtökön elhunyt tudósról emlékezünk ezzel az interjúval