Másodlagos fejfájás: a nyaka és a szeme miatt is fájhat a feje

A másodlagos fejfájás röviden azt jelenti, hogy a fejfájás egy másik betegség tünete, velejárója. A kezelés tehát nyilvánvalóan különbözik az elsődleges fejfájásétól, hiszen elsősorban az alapbetegséget kell ellátni. Dr. Simon Márta, a Neurológiai Központ neurológusa, fejfájás specialista arra hívta fel a figyelmet, hogy éppen a megkülönböztetés adja a diagnosztizálás egyik legnagyobb jelentőségét.

Elsődleges vagy másodlagos fejfájás?

Az elsődleges fejfájás (vagy primer fejfájás) önálló betegségnek tekinthető, és nincs egyetlen, minden esetben beváló gyógymódja. Ide sorolandó többek közt a migrén, a tenziós és a cluster fejfájás. Ezeknek a betegségeknek a kezelése tüneti, melynek célja a fájdalom csökkentése és a rohamok gyakoriságának minimalizálása, bár bizonyos esetekben fény derülhet a provokáló tényezőkre is, amelyeket ki lehet iktatni.

A másodlagos fejfájás kifejezés arra utal, hogy a fejfájás csupán tünete egy alapbetegségnek, vagyis a probléma forrását máshol kell keresni. Ilyenkor csak a nagyon alapos kivizsgálás derítheti ki, milyen típusú fejfájásról van szó, és ha másodlagos az eset, mi lehet a kiinduló betegség. Éppen ezért igen gyakran a neurológus további szakorvosokhoz – például kardiológushoz, fül-orr-gégészhez, pszichiáterhez, szemészhez - küldi a pácienst, és képalkotó vizsgálatokra is szükség lehet.

Ilyen okai lehetnek a másodlagos fejfájásnak

- Fej-, nyak trauma

Nyilvánvaló, hogy ha a fejet és/vagy a nyakat sérülés éri, fájdalom fog jelentkezni.

- Koponyánál és a nyaki szakasznál jelentkező érrendszeri kórképek

Ilyen lehet például a stroke, a TIA, az artériákat, vénákat érintő események.

- Nem ér-eredetű, koponyán belüli kórképek

Ide tartozik például a koponyaűri nyomásfokozódás, ami szinte minden esetben fejfájást okoz.

- Fertőzések

A legegyszerűbb fertőzés, például egy nátha, influenza is járhat fejfájással, gyakran kimondottan erős panaszt okozva, ugyanez igaz a COVID-fertőzésre is. Van olyan fertőzés, például az agyhártyagyulladás, amelynek vezető tünete az erős fejfájás.

- A belső környezet egyensúlyának (homeosztázis) felborulása

Ennek oka lehet többek közt lázas állapot, vérszegénység, anyagcserezavar, artériás magas vérnyomás, alvási apnoé (ami ébredési tenziós típusú fejfájást is okozhat), és akár magasba emelkedés vagy mélybe merülés is.

- Fej, nyak, szemek, orr, sinusok, fogak megbetegedése

Az orrmelléküregek akut gyulladásakor lüktető fejfájás jelentkezhet, a krónikus folyamatokra inkább a nyomó, tompa fejfájás jellemző. Krónikus orrlégzési zavarokra utalhat a nyomó, feszítő fejfájás. A szembetegségek közül többek közt a subakut glaukómás roham, a scleritis (a szemfehérje gyulladása), az iritis (a szivárványhártya gyulladása) okozhat erős fejfájást. A fénytörési hibák hiányos vagy rossz korrekciója pedig tenziós fejfájáshoz vezethet. Külön érdemes vizsgálni az állkapocs ízület diszfunkcióját, ami sokszor a stresszel hozható összefüggésbe, illetve az éjszakai fogcsikorgatással áll szoros kapcsolatban.

- Anyagok és azok megvonása

Az alkohol, a gyógyszerek, illetve függőség esetén az adott anyag megvonása más tünetek mellett kínzó fejfájást is okozhat.

- Pszichiátriai kórképek

Többek közt a pánikbetegség és a szorongás is járhatnak fejfájással.

- Koponyát érintő neuralgiák, arc fájdalma

A koponyán belüli idegi fájdalmak is lehetnek a probléma forrásai.

- Magas vérnyomás

A magas vérnyomás alapvetően tünetmentes betegség, de egyes kiugrások vagy az ún. hipertenziós krízis okozhat lüktető, erős fejfájást.

 A pontos diagnózis alapja a gondos kikérdezés

Mivel a fejfájás okai rendkívül összetettek, az anamnézis felvételkor a szakorvosnak rá kell kérdeznie a lehető legtöbb körülményre: mikor kezdődött a panasz, jelenleg is fáj-e, milyen gyakran fordul elő, alváskor is jelentkezik-e, milyen erős, milyen a jellege, a lokalizációja, vannak-e kiváltó, súlyosbító vagy enyhítő tényezők. Támaszkodni kell még a szakorvosi vizsgálatok eredményeire, mindig szükséges a nagylabor vizsgálat is – hangsúlyozza dr. Simon Márta. - CT vagy MR vizsgálat akkor javasolt, ha atípusos fejfájásról van szó, ha megváltozott a gyakorisága, ha neurológiai tünetek jelentkeznek, ha görcsroham lép fel, ha szisztémás, tumoros vagy HIV betegség áll fenn, vagy neurofibromatosis szerepel az anamnézisben.

Mindezen eredmények alapján állítható fel a pontos diagnózis, és ha fény derül a fejfájás másodlagos jellegére, akkor a tünetek csökkentése mellett az alapbetegség kezelése a legfontosabb teendő.