A védőnők segítségével szeretnék elérni azokat a kisfalvakban élőket, akik még soha nem voltak rákszűréseken.
Anyagilag is ösztönözni fogják, valamint munkájukhoz megfelelő eszközöket is kap az az 1500 védőnő, akiket részben uniós forrásból méhnyakrák-szűrésre képeztek ki. A programot bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár többek között elmondta: azt remélik, hogy a kiképzett védőnők meggyőznek a megelőzés fontosságáról olyan kisfalvakban élő nőket, akik eddig még soha nem vettek részt nőgyógyászati szűréseken. Végső soron pedig az a cél, hogy az Európában nagyon rossznak számító magyar méhnyakrák halálozási statisztikákat javítsák.
Bár valamelyest csökkent, Magyarországon jelenleg is több mint 400 nő hal bele évente a méhnyakrákba, ami például két és félszerese az osztrák adatoknak –hangzott el a tájékoztatón. A szakemberek szerint a legnagyobb probléma, hogy olyan előrehaladott állapotban kerülnek az esetek az orvosok elé, hogy már nem lehet segíteni. A megelőzés egyik eszköze a méhnyakrákot okozó HPV elleni védőoltás, amely országos kiterjesztése nem rég indult, ezért hatását még nehéz lemérni. A prevenció másik hatékony eszköze a szűrés, hiszen az idejében észrevett eseteket száz százalékban meg lehet gyógytani.
Hiába működik azonban az országos méhnyak-rákszűrési program, a behívottaknak 2004-ben például csak körülbelül a 10 százaléka jelent meg a nőgyógyászok által végzett vizsgálatokon. Összehasonlításként Svédországban a behívottak 90 százaléka ment el. Azóta valamelyest Magyarországon is javult a helyzet, hivatalosan az átszűrtség most körülbelül 30 százalék – a becslések szerint magánorvosoknál másik 30 százalék is megvizsgáltatja magát - , de a kistelepüléseken, kis falvakban továbbra is nagyon nagy az aránya azoknak, akik még soha nem voltak rákszűrésen.
A most kiképzett másfél ezer védőnő remélhetőleg át tudja törni a falat, rá tudja beszélni ezeket az asszonyokat is a megelőzés fontosságára. Az eddigi tapasztalatok biztatóak: a munkát már elkezdő, a kiképzett védőnők visszajelzése alapján sikerült meggyőzni a 15 százalékát azoknak a nőknek, akik eddig szűrésen még nem vettek részt, illetve évtizedek óta nem voltak nőgyógyásznál – hangzott el a tájékoztatón.
Zombor Gábor beszélt a kormány másik nagy projektjéről a vastagbél-, végbél-rákszűrésről, amelynek mintaprogramja Csongrád megyében zajlott. 22 ezer meghívót küldtek ki a megyében és nagy siker, hogy az érintettek 50 százaléka meg is jelent a vizsgálaton. A program alapján készül el majd az a tanulmány, amely alapja lehet a székletvér-, illetve gyanús esetekben a kolonoszkópiás vizsgálat országos kiterjesztésének. Ehhez az országos szűréshez szükséges pályázatot várhatóan ősszel írják ki, és jövőre kezdődhet el a hozzá szükséges infrastruktúra kialakítása. Bár az államtitkár nem mondta, egyes becslések szerint az egész országra kiterjedő vastagbél, végbél-rákszűrés a gyakorlatban valószínűleg 2017-ben indulhat el.
Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy a népegészségügyi, megelőzési programok mellett más módon is igyekeznek visszaszorítani a daganatos megbetegedéseket. Ezt célozza a 14 napos szabály, tehát a rákgyanús esetek két héten belüli diagnosztikája, illetve az a pályázati lehetőség is, amely a CT, MR berendezések mielőbbi lecserélését segíti.
A tájékoztatón részt vett Paller Judit megbízott országos tisztifőorvos és helyettese, Kovács Attila is. Paller Judit azt hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy minél közelebb kerülhessenek a nőgyógyászati szűréstől eddig idegenkedő asszonyokhoz, annak érdekében, hogy személyesen is megszólíthassák őket. A védőnőknek sikerülhet ez. Kovács Attila pedig azt hangsúlyozta mennyire nagy vállalás a vastagbél-rákszűrés, hiszen nemcsak a vizsgálat, hanem a velejáró terápiás költségek is igen magasak.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!