Megindult a kullancsinvázió

A március végétől június elejéig tartó időszakban a legaktívabbak a kullancsok. Az elmúlt időszak enyhe időjárásának köszönhetően elkezdődött a tavaszi kullancsszezon - mondta Zöldi Viktor, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) biológusa szerdán, Budapesten tartott sajtótájékoztatón. Magyarországon a kullancsok aktivitásának két csúcspontját figyelték meg a szakemberek. A tavaszi szezon után, a második kisebb csúcs szeptemberben jelentkezik.

Zöldi Viktor elmondta: a kullancsok 4-5 Celsius-fok feletti átlaghőmérséklet felett aktivizálódnak, így a természetben már hetek óta jelen vannak. A biológus arra is kitért: Magyarországon jellemzően a középhegységi lombhullató erdőkben fordulnak elő. Így a legérintettebb területek elsősorban az ország nyugati része, Zala és Vas megye, az Északi-középhegység, valamint a Dunántúli dombság.

A kullancsoktól nem kell félni, csak tisztában kell lenni a kockázatokkal, és meg kell tenni a lehetséges óvintézkedéseket. Ha valaki a természetben tölti az időt, használja a drogériákban, illetve patikákban kapható kullancsriasztó szereket, a turisták számára pedig azt javasolják, hogy a kijelölt útvonalakról ne térjenek le, ne vágjanak át sűrű aljnövényzetű területeken.
Hazatérve mindenki tartson "kullancsvizitet", ha pedig valaki bőrében kullancsot talál, azt speciális csipesszel azonnal el kell távolítani - hangsúlyozta. (A kullancscsípés megelőzésének lehetőségeiről Zöldi Viktor, az OEK biológusa beszél - videó)

A kullancsokkal kapcsolatos legfontosabb tévhitekről Lakos András infektológus elmondta: az egyik ilyen, hogy a globális felmelegedés miatt több lesz a kullancs. Az infektológus szerint viszont a kullancsok számát a nagyvadállomány befolyásolja.

Magyarországon az utóbbi években körülbelül tízszeresére, néhány vadpopuláció pedig nyolcvanszorosára emelkedett, így emiatt lehetséges, hogy valóban emelkedett a kullancsok száma, de semmiképpen sem a globális felmelegedés miatt - szögezte le.
A másik leggyakoribb tévhit, hogy a kullancsok felmásznak a fákra. Valójában viszont 60-80 centiméternél magasabbra nem mennek fel.

Lakos András elmondta: Magyarországon a kullancsok kétféle betegséget terjesztenek. Az egyik a Lyme-kór, míg a másik a kullancsenchephallitis, vagyis a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás. Mint kiemelte: - vélhetően a védőoltás elterjedésének köszönhetően - az utóbbi időben Magyarországon az agyvelőgyulladás előfordulása csökkent.

Tévhitektől jótanácsokig Lakos Andrástól
A kullancs eltávolítása
A kullancs eltávolítására hegyes végű, patikában kapható, rugós, acélból készült csipeszt használjunk. A műanyagból készült „kullancskanállal" az eltávolítás csak kivételesen ritkán sikerült a pácienseimnek. Fontos, hogy az eltávolításkor a kullancsot a bőrhöz minél közelebb fogjuk meg és a testét ne nyomjuk össze. A kórokozók a kullancs belső szerveiben találhatók, így minden olyan manipuláció, ami a kullancsot öklendezésre készteti, vagy a gyomor összenyomásával jár, növeli a fertőződés kockázatát. Ezért nem célszerű például szemöldökcsipesszel próbálkozni.
Ne fertőtlenítsük a csípés helyét, a fertőtlenítő szer ugyanis nem éri utol a véráramba jutott kórokozókat.

Vizsgáljuk vagy vizsgáltassuk-e meg a kullancsot?
Ne! A kullancsok vizsgálatának nincs értelme, mert:
1. A kullancsok nagy része (akár 50%-a, de egyes vizsgálatokban 100%-a is) fertőzött lehet Lyme baktériummal, tehát vizsgálat nélkül is minden kullancsot fertőzőnek kell tekinteni.
2. Sok-sok betegünk volt már, akinek a negatív kullancslelet ellenére a csípés helyén megjelent a Lyme folt, tehát kullancs vizsgálatának negatív eredménye sem jelent biztonságot.
3. Ha a kullancsban Lyme baktériumot mutatnak ki, akkor is csak alig 2% az esély arra, hogy az embert megfertőzi, megtapad a szervezetben és betegséget okoz.
4. A pozitív kullancslelet viszont pánikot kelt a páciensekben, az orvosokat pedig antibiotikum-kezelésre ösztönözheti. A felírt/beszedett antibiotikum azonban többnyire kevés a Borreliák elpusztításához, hiszen kinek lenne kedve a teljes terápiás dózist – 98%-os valószínűséggel feleslegesen – beszedni? Ugyanakkor a kisebb dózisban alkalmazott antibiotikum megakadályozza a jellegzetes klinikai tünet, a Lyme folt kialakulását, késlelteti az immunválasz kimutathatóságát, miközben valószínűleg nem pusztítja el a kórokozókat. Ilyen helyzetben évekig rejtve maradhat a fertőzés!
5. A pozitív kullancslelet után szerológiai vizsgálatot javasolnak. A tesztek többsége azonban jelentős százalékban téves pozitív eredményeket ad, tehát itt is jön – az egyébként felesleges – antibiotikum kezelés.

Melyek a kullancseltávolítás során elkövetett leggyakoribb hibák?
A kullancseltávolítást követően ne tegyünk semmit! Ne menjünk orvoshoz! Tapasztalatom szerint a kötelességtudat az orvosokat felesleges és káros ténykedésekre ösztönzi:
• Amennyiben beszakad a kullancs szájszerve (nem a feje, mint azt tévesen mondani szokták), a doktor addig nem nyugszik, amíg azt valahogy el nem távolítja. A szájszerv azonban egy 3 lábú szék lábaihoz hasonlóan szétterpesztett állapotban van rögzítve a bőrben, és ezt egyszerű eszközökkel, tűvel, csipesszel szinte reménytelen vállalkozás eltávolítani. Túl a kellemetlenségen, a beavatkozás következtében gyulladásos reakció alakulhat ki, felmerül a Lyme betegség lehetősége, amit törvényszerűen antibiotikumos kezelés követ.
• Még orvosi tankönyvekben is szerepel, hogy a kullancscsípés után adjunk tetanusz elleni oltást. Ugyanakkor kullancs által terjesztett tetanuszról nincs tudományosan megerősített információ, az oltás beadásának kényszere mégis beivódott az orvosi köztudatba.
• Az orvosok előszeretettel adnak kullancsencephalitis megelőzésére szolgáló oltást a csípés után. Ez azonban csak akkor hatásos, ha az illető már korábban kapott ilyen védőoltást. A csípés után egy hónapon belül nem szabad az oltási sorozatot megkezdeni. Egyetlen oltás után ugyanis csak hetek múlva jelennek meg az ellenanyagok, addigra, ha fertőződtünk, a vírus eljut a központi idegrendszerbe.
• Gyakran rendelnek – biztos, ami biztos alapon – antibiotikumot a kollégák. Ez kevés ahhoz, hogy a Lyme baktériumot elpusztítsa, de elegendő, hogy a klinikai tüneteket elnyomja, a laboratóriumi vizsgálatokat értékelhetetlenné tegye.
• Ha elmarad az antibiotikum-felírás, akkor legalább valami helyi fertőtlenítő szert, antibakteriális krémet biztosan rendelnek. Ezek helyi irritációt, allergiás reakciót okozhatnak, ami azután felveti a Lyme betegség lehetőségét. Súlyos hiba, ha gyulladásgátlás céljából szteroidot tartalmazó krémet alkalmaznak. A szteroidtól a Borreliák ugyanis megvadulnak.
• Szinte törvényszerű, hogy kullancscsípés után laboratóriumi vizsgálatra is sor kerül, rendszerint a Lyme-kór igazolására. Mivel a kereskedelmi forgalomban lévő tesztek legalább 25%-os álpozitvitással dolgoznak, a páciensnek ekkora esélye van, hogy hetek múlva, amikor a lelet végre megérkezik, antibiotikumot rendelnek számára. Ráadásul a csípés utáni napokban még nincs immunválasz, így a tesztnek negatívnak kellene lennie, tehát a vizsgálatnak ezért sincs értelme. Az a doktor, aki e tekintetben tájékozottabb, hetekkel későbbi időszakban kéri majd a vizsgálatot, de az álpozitivitás aránya ettől még nem változik.
A témáról - nézze meg az ÁNTSZ videóját

Egyéb tudnivalók, kullancsügyi tippek, tanácsok