Nemcsak a sportolóknak van szüksége a lelki egészségre, a lelki betegeknek is a sportra.
A német kapus Robert Enke öngyilkossága, vagy a magából kiforduló francia labdarúgó Zidane nemzetközi sajtót bejáró agresszivitása, de a magyar női kézilabda válogatott a győzelem kapujában elszenvedett váratlan veresége is rávilágít arra, hogy mennyire fontos, hogy a sportolóknak ne csak a testi, hanem a lelki edzettségével is törődjenek a szakemberek. A szerdán bemutatott, most megjelent „A sport pszichológiája" című könyv nem csak a szakemberek, hanem maguk a sportolók szemszögéből is bemutatja, hogy milyen lelki veszélyei lehetnek a spotban elszenvedett kudarcoknak, de akár a sikereknek is.
A könyv bemutatóján az egykori ismert vívó, a balesete miatt kerekesszékbe kényszerült Szekeres Pál mondta el, hogy reméli, a kötetben megjelenő történetével talán segíteni tud sporttársainak abban, hogyan dolgozzák fel a traumákat, hogyan fogadják el akár fogyatékosan is önmagukat. A sportpszichológussá lett másik ex-vívó Kárpáti Róbert is arról beszélt, saját tapasztalatait is megosztja a könyvben arról, hogy hogyan lehet elviselni például a vereségeket.
Kurimay Tamás, pszichiáter-pszichológus, a könyv egyik szerkesztője, valamint élsportoló lánya is arról beszélt és írt a kötetben, hogy kissé kifordítva a mondást: „Minden sikeres sportoló mögött egy sikeres család áll". Tehát arról, hogy mennyire fontos egy támogató háttér az igazi eredményekhez.
A neves szerzőgárdától meg lehet tudni például azt, hogy miért „repülőznek" széttárt karral egy-egy gól után a focisták, s hogyan mámorít a győzelem pillanata. Szó esik arról is, hogy melyek azok a személyiségjellemzők, melyek alapvetően szükségesek ahhoz, hogy kimagasló eredményeket érhessenek el a versenyzők.
Olvasható, hogy mi kell ahhoz, hogy egy csapatjátékban ne a rivalizálás, hanem a valódi csapatszellem győzedelmeskedjen. A sportolókat is sújtó evészavarok sem maradhatnak ki a kötetből. Például kiderül, hogy nemcsak az anorexia és bulimia sújtja sokszor a versenyzőket, hanem a legújabb zavar a túlhajtott egészséges (bió) ételfogyasztás mániája is.
Egy másik fejezet a szorongásokról szól, egy következő pedig azokról a függőségekről, amelyektől különösen a sportolók szenvednek. A versenyzők között is vannak természetesen alkohol, nikotin, drog-függők, de sokan olyanok is, akik a rendszeres, olykor túlzott fizikai aktivitás miatt testedzésfüggőek.
A könyv végül foglalkozik azzal is, hogy nemcsak a sportolóknak van szüksége a lelki egészségre, hanem a lelki betegeknek is szüksége van a sportra. Hiszen, ahogy a szerdai tájékoztatón elhangzott a mozgás az egyik legjobb terápiás eszköz, különösen a mentálisan sérült embereknek.