• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Megtalálták a vérmétely ellenszerét Kínában

Egészségmagazin Forrás: MTI

Megtalálták annak a módját, miként lehetne felszámolni a malária utáni második leggyakoribb trópusi fertőzést.

A fejlődő országok tipikus betegségének tekintett vérmételyben (schistosomiazis) közel 200 millió ember szenved. A fertőző betegséget Kína trópusi területein elsősorban a Schistosoma japonicum nevű métely okozza, az élősködők fertőzött édesvízben támadnak, lárváik a bőrön keresztül jutnak be az ember vérkeringésébe. A fertőzés maláriához hasonló tüneteket - hidegrázást, köhögést, véres hasmenést és hasi görcsöket - okoz, kezelés nélkül halálos kimenetelű is lehet.


A New England Journal of Medicine című szaklap legutóbbi számában közölt beszámoló szerint a tudósok négy kínai faluban a fő parazitagazdának számító szarvasmarhákat 2005 és 2007 között traktorokra cserélték, a helyi lakosság pedig gyógyszeres kezelést kapott. Ezzel sikerült megszakítani a vérmétely életciklusát, és visszaszorítani a betegség terjedését.


Az emberből széklettel távozó petékből édesvízbe kerülve lárvák kelnek ki, amelyek a szaporodásukhoz köztigazdának csigákat keresnek. A csigákból távozó újabb lárvák vízben úszva keresnek végleges gazdát. A bőrön keresztül hatolnak be az emberbe, majd a véredényrendszerben fejlődve alakulnak kifejlett férgekké. A szervezetben kialakuló peték jelentős része a bélhámon át a bélüregbe, vagy a vesén át a vizeletbe jut, ahonnan a külvilágba ürül.


A tudósok szerint ezt a körforgást a szabadon legelő szarvasmarhák elkülönítésével és a közegészségügy fejlesztésével lehet csak megbontani, mert a betegséget az emberi ürülék és a szarvasmarhák terjesztik.


Az egyik kísérletben résztvevő faluban az elkülönítés után 11,3 százalékról 0,7 százalékra csökkent a fertőzöttség, egy másik településen pedig 4 százalékról 0,9 százalékra mérséklődött a betegek száma. A köztigazdának számító csigák közül mindössze 0,1 százalék hordozta a parazitát, korábban ez a szám 2,2 százalék volt.