Öt év alatt 350 miómás nő kerülte el a méheltávolítást az új módszerrel.
A méhmiómák a jóindulatú daganatos elváltozások legnagyobb csoportját alkotják, a fogamzóképes korban levő nők harmadát érintik. A gyakori betegség többségében 35-40 év felett alakul ki. Ha már panaszt okoz, azok nagyon zavaróak: erős vérzéssel, gyakori vizelési ingerrel, inkontinenciával is járhatnak – hívja fel a figyelmet dr. Bérczi Viktor, a klinika igazgatója.
A kezelés gyógyszeres is lehet, de sokaknak műtétet ajánl a nőgyógyász, ami a méh teljes eltávolításával is járhat. Pedig a panaszok jelentősen csökkenthetők egy kisebb beavatkozással, az embolizációval is. Ennek során egy 1,5 mm-es katéter segítségével a méhet ellátó artériákba apró – fél mm átmérőjű – szemcséket juttatnak. Ezek a mikroszemcsék eltömítik a kisartériákat, így a mióma vérellátottsága jelentősen csökken, a szövetek elhalnak, így elindul a zsugorodása. A beavatkozás után a betegek több, mint 80 százalékánál megszűnnek, vagy jelentősen csökkennek a tünetek. Az összezsugorodott miómát – ha nem okoz panaszokat – nem távolítják el.
Dr. Bérczi Viktor szerint míg a méh eltávolítással járó műtét testi, sőt lelki megpróbáltatással jár, az embolizáció egy gyors beavatkozás, a beteg legfeljebb két éjszakát tölt a kórházban, egy hét után munkaképes.
Az első mióma embolizációt francia orvosok végezték 1995-ben, Magyarországon Pécsett és Budapesten, a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikáján végeznek nagyobb számban ilyen beavatkozást.
Az igazgató kiemelte, hogy a klinikán más hasonló, úgynevezett intervenciós radiológiai beavatkozásokat is végeznek. Az országban egyedüliként például csontdaganatokat kezelnek műtét helyett CT vezérelt célzott melegítéssel (radiofrekvenciás ablació), így tudják a tumort elpusztítani. A jóindulatú csontdaganat döntően a tízen-, huszonéves korosztályt érinti, évente 30-40 fiatal kerülheti el így a fájdalmas csontműtétet. Ezeket a beavatkozásokat 3 éve végzik a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájával szoros együttműködésben.
A módszert máj tumornál is lehet alkalmazni, de megmenthető a vese is hasonló intervenciós beavatkozással (vese artéria szűkület vagy vérzés esetén). Az onkológiai betegek kezelését megkönnyebbíti a mellkasba ültetett úgynevezett port. Ez akkor jelent megoldást, ha a betegnek már tönkrementek a vénái, de mivel a portot (a bőr alá ültetett tartályt, mely a centrális véna kanülje) akár kétezerszer is meg lehet szúrni, folytatható a vénás kezelés.