Méhnyakrák: újabb rejtélyt lepleztek le a kutatók

Régóta tisztázatlan volt, hogy a humán papillómavírussal (HPV) összefüggő méhnyakrákok miért csak a méhnyak egy bizonyos, jól körülhatárolható részén jelennek meg, annak ellenére, hogy a vírus a teljes női nemi traktusban jelen van. Egy szingapúri kutatócsoport most a méhnyaksejtek mikroszkópos és genetikai vizsgálatával jutott arra a következtetésre, hogy a méhnyak egy bizonyos részének sejtjei más sejtfelszíni jelzőmolekulákkal jellemezhetőek, mint a méhnyak egyéb részeiről vett sejtcsoportok - adta hírül a daganatok.hu.

A Genome Institute of Singapore sajtóanyaga valódi áttörésnek nevezi a felfedezést a méhnyakrák kutatásában. Eddig ugyanis nem értették, hogy a humán papillómavírussal összefüggő daganatok miért csak a méhnyak egy bizonyos részéből indulnak ki, annak ellenére, hogy a vírus általánosan jelen van ezen a területen. A Christopher P. Crum által vezetett kutatócsoport először a méhnyak azon részéről vett sejtmintákat, ahol a méhnyakrákok döntő többsége kialakul. Kezdetben olyan sejtek alaki, szerkezeti és genetikai jellemzőit vizsgálták, amelyek nem voltak HPV-fertőzöttek. Ezeket a méhnyak más területeiről vett sejtekkel összehasonlítva máris kimutatható volt néhány szerkezeti eltérés a mikroszkóp alatt.

Később HPV-vel fertőzött, daganatmegelőző állapotban lévő, illetve már daganatossá vált méhnyaksejteket vizsgáltak meg alaki és genetikai szempontból. Ekkor azt találták, hogy ezen sejtek tulajdonságai megegyeznek azoknak a sejteknek a jellemzőivel, amelyek még nem voltak HPV-fertőzöttek, de a méhnyak azon területéről származtak, ahol a daganatok csaknem mindegyike kialakul - írja a vizsgálat részleteiről a New York Times beszámolója.

A kutatók az eredmények alapján úgy vélik, hogy sikerült végre azonosítani azokat a sejteket, amelyek a leginkább sérülékenyek egy HPV-fertőzés esetén, és amelyekből aztán rákmegelőző állapotok, később pedig daganatok alakulnak ki. Ezek a sejtek a méhnyak egy bizonyos területén, a laphám és a hengerhám határán helyezkednek el (ezt a régiót angolul a 'squamocolumnar junction' névvel illetik). A méhnyak egyéb sejtjei nem szoktak rákossá válni a HPV-fertőzés hatására, amire a méhnyak más területein lévő sejtcsoportok alaki, szerkezeti és genetikai különbségei adhatnak magyarázatot - írja a szingapúri kutatóintézet közleménye.

"A laphám és a hengerhám határáról vett sejtek egyedülállóak abban, hogy olyan biológiai jelzőanyagok, biomarkerek találhatóak a felszínükön, amelyek minden, HPV-fertőzés következtében rákossá vált méhnyaksejtre jellemzőek. Vagyis, ezen biomarkerek alapján megbízhatóan elkülöníthető az a sejtcsoport, amelyekből egészséges nőknél HPV-fertőzés hatására később méhnyakrák alakulhat ki. A biomarkerek alapján azt is ki tudjuk mutatni, hogy egy már jelenlévő rákmegelőző állapot esetén rossz- vagy jóindulatú elváltozásról van-e szó" - írják a kutatók. További részletek a teljes cikkben