Méhtestrák - kevésbé ismert, ám gyakori

A méhtestrák a leggyakoribb nőgyógyászati daganatokhoz tartozik, mégis talán kevésbé ismert. Általában menopauza után (50-60év) alakul ki, ám olykor a fiatalabbakat is érintheti. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokkal is foglalkozó nőgyógyásza a méhtestrák kialakulásának okait és kezelését ismerteti.

Méhtestrák és annak típusai

A méhtestrák a méh belső részének daganatos elváltozása. Számos szövettani típusa ismert. Fő ismertebb típusai a méhnyálkahártya (endometrium) rákja, valamint a sokkal ritkábban előforduló, a méh szarkómája (mioszarkóma).

A méhtestrák legtöbbször 50 éven felül, klimax után fordul elő, és hétterében a genetikai hajlamon (HNPCC, Lynch szindróma) túl általában ösztrogéndominancia áll, ám összefüggésbe hozható vele a nem megfelelő életmód, valamint a népbetegségünk az elhízás is (a zsírszövet egyfajta ösztrogénraktár). Ezen kívül a nem szült nők körében gyakoribb, illetve a korán kezdődött menstruáció, kései klimax, és az ösztrogénterápia is megnöveli a rák kialakulásának rizikóját.

Figyelmeztető jel a rendellenes vérzés

A méhtestrák korai stádiumban igen eredményesen kezelhető daganat típus. Szerencsére az esetek többségében hamar fel is fedezik, mivel vérzészavarokat és hüvelyi folyást okoz, így az illető még idejében orvoshoz fordul (főleg klimax után, amikor már nincs menstruációs vérzés). Emellett előfordulhat, hogy az érintett diéta és egyéb életmódváltoztatás nélkül hirtelen fogyni kezd, ez is figyelmeztető jel lehet. Amennyiben fogamzókorú a beteg, akkor a havi vérzése a szokásosnál erősebbé válhat, valamint köztes vérzés is előfordulhat.

Rendellenes vérzést természetesen számtalan probléma generálhat, ezért (is) célszerű mihamarabb orvoshoz fordulni!

Fontos tudni, hogy a rutin nőgyógyászati vizsgálat nem terjed ki a méhtestrák szűrésére, ezért klimax után, tünetek jelentkezésekor, illetve családi hajlam esetén érdemes ellenőrzésen részt venni!

Hogyan diagnosztizálják?

Méhtestrák gyanúja esetén a méh belső felszínéről az orvos mintát vesz (curettage útján vagy ún. pipelle segítségével), melyet szövettani vizsgálatra küld. Emellett fontos szerepe van különböző képalkotó vizsgálatoknak is (UH,CT, MRI). Jelenleg a gyakorlatban elterjedt tumormarkere nincs. Előrehaladott állapotban áttéteket képezhet a környező területekre (petefészkek, méhnyak, hüvely, nyirokutak, egyéb hasüregi szervek), így ezeket is ellenőrizni szükséges- mondja Dr. Hernádi Balázs.

Korai diagnózis, jó gyógyulási esélyek

Szerencsére korai stádiumban a méhtestrák igen eredményesen gyógyítható ráktípus. A terápiát meghatározza a rák típusa és kiterjedtsége, a beteg életkora, egyéb betegségei, általános fizikai állapota. Általában a terápia a méh, a petefészkek és a petevezetők eltávolítását jelenti, valamint szükség lehet ezenkívül a kismedencei és hasi nyirokcsomók eltávolítására is. Amennyiben gyermeket szeretne a beteg, úgy nagyon korai stádiumban hormonterápia is megkísérelhető. Ma már endoszkópos úton igyekszünk ezeket az akar radikális műtéteket elvégezni, ami jelentősen kisebb megterheléssel jár. Ha a műtét esetleg kontraindikált vagy kiegészítő kezelés is szükséges, úgy sugárkezelés (+kemoterápoa) indokolt.