Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

Egyes becslések szerint 2050-re a melanoma lesz a második leggyakoribb daganatos betegség a világon. Mégis erről a rákról tudunk a legkevesebbet, máig nem vagyunk tisztában azzal, hogy pontosan mire is kellene figyelnünk, és ha mégis észrevesszük, hogy valami baj van, akkor is egy-másfél év telik el míg orvoshoz megyünk. Többek között ez derült ki abból a kutatásból, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján 139 melanomás beteg bevonásával végeztek, és amely eredményeit csütörtökön mutattak be.

A kutatásból az is kiderült, hogy a legtöbb melanomás beteg korábban úgy gondolta egészségtudatosan él, hiszen rendszeresen járt különféle szűrővizsgálatokra, odafigyelt a táplálkozására, valójában azonban csupán 15 százalékuk érdeklődött a bőrrák felismerésének lehetőségeiről, és 38 százalékuk a diagnózis felállítása előtt nem is tudott arról, hogy a melanoma egy rosszindulatú bőrdaganat.

Azok, akik mégis tisztában voltak azzal, mennyire fontos az önvizsgálat, többnyire nem tudták pontosan mire figyeljenek, melyek azok a bőrelváltozások, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni. Érdekes összehasonlítást is közölt dr. Baltás Eszter a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának egyetemi docense: egy görög és egy amerikai hasonló vizsgálatban a betegek fotók alapján igyekeztek megállapítani, hogy a bőrükön lévő elváltozás anyajegy vagy melanoma. A magyar betegek a legritkább esetben használták ezt a módszert, de ha mégis gyanakodtak, sokan akkor sem fordultak szakemberhez.

Pedig a szakemberek szerint nagyon fontos a gyanúra okot adó bőrelváltozások megismerése, a személyes kockázatok korai tudatosítása, a rendszeres és precíz önvizsgálat. A melanoma nagyon agresszív rákos megbetegedés, ezért a tudatosság növelése életmentő lehet, a betegség korai felismerése ugyanis rendkívüli mértékben javítja a gyógyulás és a túlélés esélyét.

A korai felismerésben sokat segíthetnek a családtagok is. A szegedi kutatásban megkérdezett páciensek mintegy fele jelezte, hogy családtag vagy közeli barát segít figyelni az anyajegyeit, ellenőrizni a bőrét, ötből egy esetben pedig családtag, barát vagy partner fedezte fel az elváltozást. Az egymásra figyelés hasznosságát alátámasztja, hogy a Görögországban elvégzett hasonló vizsgálat egyik fő megállapítása az volt, hogy a korai felismerést befolyásoló legfontosabb tényező az önvizsgálat mellett a családi állapot: a házasok esetében ugyanis háromszor gyakrabban fedezték fel az 1 milliméternél vékonyabb daganatokat.

A kutatás eredményeit bemutató tájékoztatón dr. Lengyel Zsuzsanna egyetemi adjunktus, a pécsi Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika klinikaigazgató-helyettese elmondta, hogy nemcsak a meglévő anyajegyeket kell figyelni, ugyanis a melanomák háromnegyede nem anyajegyekben, hanem látszólag normális bőrfelületen fejlődik ki.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ha a fel nem fedezett daganat eléri a bőr mélyebb rétegeit, onnan testünk nyirok- vagy véráramába kerülhet, és elkezdődhet az áttétek kialakulása. A betegek többsége a melanoma eltávolítása után egészségesnek érzi magát, nincs betegségtudata, holott kiemelten fontos lenne, hogy ilyenkor bőronkológushoz forduljanak, hogy tájékoztassák őket a további teendőkről. Ha a sebészi beavatkozás után elhanyagoljuk a betegséget, az akár évekkel, évtizedekkel később sokkal súlyosabb formában ismét jelentkezhet.

A szakemberek arról is beszéltek, a már áttétet képző melanomát korábban csak kemoterápiával gyógyították, de 2015 óta célzott-, és immunterápiához is hozzá lehet férni. Ezek jelentősen javították a betegek 5 éves túlélési esélyét. A legjobb módszert azonban mindketten a korai felismerésben látják, ezért is indítottak szegedi szakemberek egy fotókra épül, amelynek segítségével gyorsan megtanulható a melanoma felismerése. Idén júniusban, a Magyar Dermatológia Társulat égisze alatt átfogó érzékenyítő kampány is indul az önvizsgálat és a korai felismerés támogatására.