Melanóma világnap: Az esetszámok növekednek, a túlélési esélyek javulnak

Az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt Magyarországon a bőrrákos esetek száma. A bőrdaganatok közül a melanóma az egyik legagresszívebb típus, ezért különösen fontos a betegség korai felismerése. Ráadásul a globális felmelegedés jelentősen növeli a kialakulás kockázatát, mivel ennek következtében tartósan egyre több UV-sugárzás éri a bőrünket. A szoláriumban pedig már akár egyetlen alkalom is tartós bőrkárosodást okozhat. A Budai Egészségközpont közleménye a rendszeres önellenőrzésre és a bőrgyógyászati szűrővizsgálat fontosságára, valamint a megelőzésre hívja fel a figyelmet a május 7-ei melanóma világnap alkalmából.

A melanóma, vagy melanóma malignum a bőr rosszindulatú daganata, amely az esetek harmadában anyajegyekből, nagyobb részt azonban ép bőrfelületen lévő pigmenttermelő sejtekből (melanocytákból) indul ki. „A melanóma hazai morbiditási és mortalitási helyzete a XXI. század első két évtizedében” című 2022-es tanulmány adatai szerint az utóbbi néhány évben évente már közel 3000 új melanómás esetet diagnosztizáltak hazánkban, és évente 300-400-an haltak meg emiatt. Ezzel Európában a középmezőnyhöz tartozunk. Míg az esetszámok folyamatos növekedése aggodalomra ad okot, addig a betegek gondozásának és az új kezelési lehetőségeknek köszönhetően a túlélés évről évre javult itthon.

„A melanóma jellemzően idősebbeket érint – 40 év felett fordul elő leggyakrabban –, de egyre többször jelentkezik 20-30 éveseknél, sőt, gyerekkorban is előfordul. Épp ezért minden korosztálynak érdemes odafigyelnie a megelőzésre, a szülőknek pedig azt szoktam javasolni, hogy a gyermeket is hozzák magukkal a bőrgyógyászati szűrésre” – mondja dr. Wenczl Enikő, a Budai Egészségközpont bőrgyógyász szakorvosa.

Genetika és UV-sugárzás

A melanóma kialakulásának több oka is lehet. Egyrészt öröklődhet a genetikai hajlam, másrészt kialakulhat UV-sugárzástól is. „Fontos tisztában lenni azzal, hogy a bőrünk nem felejt: az UV-fény okozta bőrkárosodások felhalmozódnak életünk során, ez is vezethet a betegség kialakulásához” – mutat rá a szakember.

Hogyan ismerhetjük fel magunkon a melanómát?

A betegség megelőzésében rendkívül fontos a tudatosság. A Budai Egészségközpont bőrgyógyásza azt tanácsolja, hogy rendszeresen végezzünk önvizsgálatot, és nézzük át a családtagok bőrét is. Ha bármi olyan változást észlelünk a meglévő anyajegyeinken, ami nem múlik el pár nap alatt, vagy új anyajegyszerű folt jelenik meg, keressünk fel egy bőrgyógyászt! Ha megváltozik az anyajegy mérete, színe, vagy valamilyen panaszt okoz – viszketni kezd, vérzik, bepirosodik a széle –, ne bagatellizáljuk el, mutassuk meg szakorvosnak!

„Léteznek ritka melanómafajták is: a tenyéren, talpon, a köröm alatt és a bőrön kívül például a szemben vagy akár a nyálkahártyákon is kialakulhat elváltozás. Ezekről az előfordulási helyekről a legtöbben nem tudnak, ezért az érintettek sokszor csak évek múlva fordulnak orvoshoz, amikor sokaknál már áttétek alakultak ki” – világít rá az egészségtudatosság, jólinformáltság fontosságára a bőrgyógyász.

Az önvizsgálat mellett az éves szakorvosi szűrővizsgálat is nagyon fontos, hiszen így időben, még kezdeti stádiumban felfedezhetők a változások.

Már tavasszal kezdjük el a fényvédelmet!

Kifejezetten fontos odafigyelni a fényvédelemre a bőrrákveszély miatt már a tavaszi hónapokban és nyár elején is, hiszen ilyenkor még nem alakult ki a védelem a bőrben, ezért délidőben könnyen leéghetnek az erre hajlamosak. A nagyon világos bőrtípusúak számára a kisebb mértékű UV-sugárzás is veszélyes lehet, ezért nekik még inkább oda kell figyelniük a fényvédelemre.

Ez nem azt jelenti, hogy le kell mondanunk a napozásról – hiszen a D-vitamin épp a napfény hatására termelődik –, de tegyük meg a megfelelő óvintézkedéseket bőrünk védelme érdekében! A legfontosabb tanácsok közé tartozik, hogy 11 és 15 óra között lehetőleg ne tartózkodjunk közvetlen napsütésben, vagy viseljünk arcot árnyékoló kalapot/sapkát (különösen vízparton), teljes testet takaró, jól szellőző ruházatot! Válasszunk a bőrtípusunknak megfelelő, magas faktorszámú fényvédő készítményt, és ügyeljünk arra, hogy igénybevételtől függően 3-4 óránként, illetve fürdőzés után mindig kenjük újra testünket, beleértve az arcunkat is. A szemünket UV-szűrős napszemüveggel óvjuk, lehetőleg olyannal, amely az oldalról érkező sugarak ellen is védelmet nyújt.

A legtöbben talán nem is gondolják, de nemcsak a napon, hanem a szoláriumban is veszélynek tehetik ki magukat. „Sokan szoláriumozással szeretnék megerősíteni a bőrük védekezőképességét, hogy ne égjenek le. Csakhogy a szoláriumnak teljesen más a spektruma, így ez a fajta barnulás csak igen korlátozott védelmet nyújt a későbbi természetes napfény okozta leégés ellen. Hasonlóan súlyos tévhit, hogy szoláriumozással megelőzhető a melanóma kialakulása, vagy hogy a barnulás ezen módja »egészségesebb«, mint a napozás. Nincs olyan, hogy »egészséges szolárium«!

A szoláriumhasználat tehát a fokozott melanómakockázat miatt nem javasolt, főleg a világos bőrűeknek, 18 éves kor alatt és a sok anyajeggyel rendelkezőknek, illetve azoknak, akik korábban többször leégtek, vagy akiknek a családjában előfordult már melanóma. Akár már egyetlen szoláriumban töltött alkalom is növelheti a bőrrák és azon belül a melanóma kialakulásának kockázatát, különösen akkor, ha az a bőr kipirosodását okozza” – figyelmeztet dr. Wenczl Enikő.