Mellkaskimeneti szindróma tünete is lehet a karzsibbadás

A kar zsibbadása, gyengesége, érzészavarai is utalhatnak mellkaskimeneti szindrómára, ami a nyaki szakasz anatómiai rendellenességeinek következtében kialakuló tünetegyüttes. A panaszok fő oka, hogy a nyak területén található nagyerek, illetve a felső végtag idegfonata nyomás alá kerül. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyeket érdemes kivizsgáltatni.

Mit jelent a mellkaskimeneti szindróma?

Gerincferdülés, rossz testtartás, sovány alkat, csontos mellkas deformitásai, hosszútávú egyoldalú terhelés (munkavégzés, sport) egyaránt vezethetnek a mellkaskimeneti szindrómák kialakulásához, de egy katéter vagy kanül felhelyezés, illetve egy hirtelen terhelés is okozhatja azokat. Ritkán, de az is előfordulhat, hogy az ún. nyaki borda (egy olyan számfeletti borda, amely a legalsó nyaki csigolyához kapcsolódik) hozza létre a problémát. Ha a nyaki borda is kifejlődik, szerepet játszhat a nyak képleteinek összenyomatásában, és létrehozhatja a TOS nevű betegséghez tartozó kórképek bármelyikét. A TOS jelentése Thoracic Outlet Syndroma, magyarul mellkaskimeneti szindróma.

Három betegséget foglalhat magában

Costoclaviculáris szindróma

A szindróma lényege, hogy az idegek és az érintett erek időnként az I. borda és a kulcscsont közé szorulnak, és ez a nyomás okozza a panaszokat. Jellemzően gerincferdülés, helytelen testtartás következménye, előfordul, hogy a csontos mellkas deformitásai is okozhatják.

Scalenus szindróma

Ebben az esetben a bordatartó izmok rendellenes eredése, tapadása vagy megvastagodása miatt létrejön egy szűkület az adott területen. Emiatt az érintett idegek, erek nyomás alá kerülnek, ami tünetekhez vezet. Gyakran egyoldalú, aszimmetrikus megterhelést végzőknél jelentkezik.

Hyperabductiós szindróma

Tartósan aszimmetrikus megterhelés (például szobafestők) esetén a nyaki ér- és érfonat rendelkezésre álló hely szűkül, ami a kar felemelt helyzetében tüneteket vált ki. Az elnevezés is a kar maximálisan felemelt helyzetére utal (hyperabductio).

 A zsibbadás, gyengeség, fájdalom okát is keresni kell

Ha a kar, és kéz zsibbadása, fájdalma tartósan jelen van, mindenképpen érdemes utána járni az okoknak. Ilyen tünetekkel ajánlott neurológushoz fordulni:

• az alkar és a kéz fájdalma,

• zsibbadása, érzéskiesés, érzészavar, alkar erőtlensége, a kar távolításakor jelentkező fájdalom,

• a vérellátási zavar miatt a bőrszín sápadtsága,

• alkar- és kézfej-ödéma (ennek oka a véna),

• a kéz rohamokban jelentkező fájdalmas elfehéredése, majd kipirulása (Raynaud jelenség).

Ilyen tünetekkel elsődlegesen fizikális vizsgálatot végzünk, már az is segít a diagnózis felállításában, ha kiderül, hogy a beteg bizonyos testtartásokban érzi a tünetet. Ezen kívül a komplex diagnosztizáláshoz szükség lehet röntgenvizsgálatra, MR- vizsgálatra, illetve esetleg angiográfiára, az erek vizsgálatához, valamint ENG-re az idegek, és EMG-re az izmok működésének megítélésére – hangsúlyozza dr. Mező Anitaa. – Ha sikerül pontos diagnózist felállítani, a legtöbb esetben a konzervatív gyógymódokat részesítjük előnyben, ilyen a nyaki gerinc gyógytorna, valamint a célzottan erre a régióra irányuló TOS torna. Abban az esetben azonban, ha a nyaki borda okozza a panaszokat, annak műtéti eltávolítása lehet indokolt.