• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Mennyire biztonságosak a mai fogamzásgátlók?

Egészségmagazin 2024.05.23 Forrás: Trombózis- és Hematológiai Központ
Mennyire biztonságosak a mai fogamzásgátlók?

A számtalan előny mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni a használatukkal járó mellékhatásokat és az esetleges súlyos szövődményeket sem.

A vérrögképződés és a hormonális fogamzásgátlás közötti kapcsolat több mint 50 éve ismert. Vajon mennyire biztonságosak a jelenleg forgalomban lévő modern fogamzásgátló tabletták, és mire kell figyelni a használatuk során? A kérdésre dr. Selmeczi Anna, belgyógyász, a Trombózis- és Hematológiai Központ orvosa ad választ.

Mellékhatások tekintetében, kérdezze meg kezelőorvosát!

A fogamzásgátló tablettákkal történő védekezés kétségtelenül az egyik legbiztonságosabb, leghatékonyabb és legkönnyebben alkalmazható módszerek egyike. Ugyanakkor a számtalan előny mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni a használatukkal járó mellékhatásokat és az esetleges súlyos szövődményeket sem. Ezek közül az egyik legjelentősebb az artériás és vénás trombózis, ami a statisztikák szerint 10 000 orális fogamzásgátlót használó nőből körülbelül 2-6-nál alakul ki – mondja dr. Selmeczi Anna.

A hormonális fogamzásgátlás trombóziskockázata

A női hormonokat tartalmazó fogamzásgátló készítményeknek számtalan formája ismert (kombinált tabletták, gesztagént tartalmazó mini tabletták, injekciók és transzdermális tapaszok, hormontartalmú spirálok), ám ezek közül továbbra is a kombinált, vagyis ösztrogént és sárgatest hormont is tartalmazó készítmények használata a legelterjedtebb. Selmeczi doktornő szerint egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő randomizált vizsgálat ahhoz, hogy összehasonlíthassuk a vénás thromboembólia kockázatát a különböző típusú orális fogamzásgátlókat szedő betegeknél, de az kijelenthető, hogy az összes rendelkezésre álló kombinált tabletta növeli a vénás trombózis kockázatát a nem terhes várandós nőkhöz képest. Az is tudható, hogy a nagyobb hormondózisok összefüggésben állnak a vérrögképződés fokozott kockázatával. A gyártók többek között emiatt is csökkentették jelentősen az elmúlt évtizedekben a fogamzásgátló tablettákban alkalmazott hormonok mennyiségét és kémiai összetételét is. Az ún. alacsony dózisú, modern kombinált tabletták 10, 15, 20, 30 vagy 35 μg ösztrogénkomponenst (Etinilösztradiolt) tartalmaznak. Bár kismértékben, de ezek használata kapcsán is fennáll a trombóziskockázat, a vénás trombózis tekintetében pedig a tablettaszedés első éve a legkockázatosabb.

Szintén bizonyított, hogy a drospirenonnal vagy harmadik generációs progesztinekkel kombinált fogamzásgátló tablettát használó nőknél valamivel nagyobb a vénás thromboembólia kockázata, mint a noretindront vagy a levonorgesztrelt használóknál. A fogamzásgátlókkal kapcsolatban végzett vizsgálatokat azonban árnyalja, hogy az eredmények részben összefügghetnek az ezeket a készítményeket használó populációk jellemzőivel. Összességében elmondható, hogy a reproduktív korban lévő, orális fogamzásgátlót használók abszolút trombóziskockázata alacsonynak tekinthető. Egy átlagos várandós nő esetében a terhesség és a szoptatás időszaka nagyobb trombóziskockázatot jelent, mint a a hormonális fogamzásgátló tablettát szedő egészséges nő esetében.  

Kiknek jelenthet rizikót a kombinált tabletta szedése?

Nehéz pontosan meghatározni, hogy egy adott kockázati tényező milyen mértékben növeli a trombózis kockázatát az orális fogamzásgátlót használók körében – magyarázza dr. Selmeczi Anna. A dohányzás az artériás trombózis rizikóját fokozza, míg a hosszan tartó immobilizáció, a 35 év feletti életkor, a 35 év feletti betegek testtömeg-indexének (BMI) növekedése, a családban előforduló mélyvénás trombózis, az öröklött thrombophília (leggyakrabban V. Leiden faktor vagy protrombin G20210A mutáció), az antifoszfolipid szindróma, az aktív szisztémás lupus és a meglévő daganatos betegségek a vénás trombózis szempontjából jelenthetnek kockázatot. Ugyanakkor ezek a kockázati tényezők önmagukban nem növelik jobban a vénás thromboembólia kockázatát, ám összeadódhatnak, ami fokozott veszélyt jelent.

Az orális fogamzásgátló tabletta felírásakor mindenképpen szükséges a trombózisra utaló anamnézis feltárása. Alacsonyabb rizikó esetén a csak gesztagén tartalmú tabletták használata megengedett, akik azonban eleve magasabb trombózis rizikóval rendelkeznek, azok számára más fogamzásgátló módszerek javasoltak – hangsúlyozza dr. Selmeczi Anna.