Ezer magyarból csupán csak tizenhét tudja, mit kell tenni vészhelyzet esetén.
Magyarországon évente 20-25 ezer embert veszítünk el hirtelen szívhalál miatt, akik 70 százaléka megmenthető lenne, ha lenne a környezetükben akár egy ember, aki tudná, mit kell tenni, amíg a mentő megérkezik. A szám sokkoló, főként akkor, amikor ezt csupán 15 perc alatt bárki megtanulhatná. Míg a nyugati országokban csaknem mindenki már gyermekkorában tisztában van vele, hazánkban a lakosság 17 százaléka ismeri a teendőket. Ezért indult a ,,TEVAgy a hős!" kampány, amelynek üzenetét most a Magyar Kardiológusok Társasága támogatásával a Szívünk Napja rendezvénynek résztvevői megismerhetik, tudásukat azonnal tesztelhetik is.
Ma a hirtelen szívhalál a vezető halálok Magyarországon, arányaiban háromszor annyian halnak meg emiatt, mint akár tőlünk nyugatra, vagy az Amerikai Egyesült Államokban. Naponta 70 honfitársunk életét követeli, minden 30. percben meghal valaki kórházon kívül ebben a kórképben. A betegek 20-30 százaléka nyilvános helyen lesz rosszul, túlélési esélyeik ez esetben nem túl jók, hiszen újraélesztésükre az első tíz percben van a legnagyobb esély. Azonban míg Németországban 1000 emberből 973 tud újraéleszteni, addig 1000 magyar közül összesen 17 tudja, hogy mitévő legyen ilyen vészhelyzetben.
A hirtelen szívhalál legtöbbször otthon, lakásban következik be, ezért hangsúlyozzák a kardiológusok, hogy ha a család valamelyik tagjának olyan betegsége van, hogy erre a drámai eseményre fokozott az esély, minden közeli rokon tanulja meg az újraélesztést. Ez a Magyar Kardiológusok Társaságának is nagyon fontos üzenete, éppen ezért álltak a mellé a program mellé, amely egészen egyszerűen mutatja, tanítja annak lépéseit.
"Megdöbbentő, hogy ugyan 1994 óta elvileg tudnia kell újraéleszteni, akinek jogosítványa van, ez a tudás mégis elvész. Az emberek döntő többségének fogalma sincs, mi a teendője. Pedig a protokollból a laikus lélegeztetés kikerült, már teljesen szükségtelen az orron át történő levegőbefújás, mindössze öt lépést kell mindenkinek tudnia" — mondja Mészáros Zalán, aki kollégájával, Klupács Péterrel a TEVAgy a hős oktató kampányt megálmodta.
"Németországban ez már az iskolákban benne van a tananyagban, így mindenkinek evidencia. Mi most először Székesfehérváron kezdtük a tanárok felkészítését, ott a testnevelők tanítják a gyerekeknek. Mert az egész tényleg 'gyerekjáték', percek alatt megtanulható, akár 5-6 évesen is és elég, ha néha gyakorolunk otthon, ehhez pedig elég egy sima gumilabda is. Mindössze öt lépést kell megjegyezni. Rázzuk meg a földön fekvő vállát. Ha nem reagál, szegjük hátra a fejét és figyeljük a légzését tíz másodpercig, vagy egyszerűen számoljunk húszig. Ha nem történik semmi, tegyük az összekulcsolt kezünket a szegycsontjára és percenként százszor nyomjuk, öt centiméter mélyen. A ritmusban segíthet a zene, akár egyszerűen a ,Kis karácsony, nagy karácsony’ dallama megy a fejünkben, a nyomás erősségében pedig a gumilabda segít. De fontos, ne ijedjen meg senki attól, hogy bordát tör, mert itt tényleg az ember életéről van szó" — biztat mindenkit az egykori mentős.
"Tizenkilenc évet dolgoztam mentőtisztként Székesfehérváron. Azt láttam, hogy baj esetén az embereken eluralkodik a pánik. Még azok sem mindig képesek felülkerekedni ezen az érzésen, akik tudnak valamit az újraélesztésről. Ilyenkor gyakori a dühroham, amikor a beteg fölött veszekednek egymással és velünk is, hogy miért nem jöttünk egy perccel hamarabb. Ez persze az iszonyatos idegfeszültségtől van. Ezért találtuk ki a módszerünket: azt reméljük, hogy akik ezt elsajátítják, azok gondolkodás nélkül, reflexszerűen teszik majd a dolgukat, amíg mi megérkezünk. Az a cél, hogy az emberek egy olyan cselekvéssort sajátítsanak el, amiben nem kell azon aggódniuk, hogy most akkor jót csinálok, vagy éppen ártok a betegnek. Fontos a bátorság és persze a rutin" — teszi még hozzá Mészáros Zalán.