Menzareform-módosítás és a mama főztje

Az elmúlt időszak tapasztalatai és több szervezet, köztük a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének javaslatai alapján módosították a közétkeztetési rendeletet: megváltoztatták a korábban drasztikusan lecsökkentett sómennyiséget, optimalizálták a zöldségadagokat, és szigorították a diétára vonatkozó előírásokat is.

Az új szabályok a bölcsődei étkeztetésre is vonatkoznak, amely különösen fontos szereppel bír: az élet első ezer napjának táplálása és az ekkor rögzülő táplálkozási szokások olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében játszanak kulcsszerepet, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a diabétesz és az elhízás - hívta fel a figyelmet a dieteikusok szövetsége és az Első 1000 Nap Program. közös közleménye

A tavaly ősszel bevezetett menzareform célja, hogy egészségesebb étkezést biztosítson a fogyasztóknak, köztük a gyermekeknek. Az általános étkezési szokásokhoz képest drasztikus változások viszont vegyes fogadtatásra találtak: sokan panaszkodtak arra, hogy a gyerekek nehezen barátkoznak meg az új ízekkel, és otthagyják az ételt, de a szakértők részéről is voltak észrevételek.

Több sót használhatnak a menzán, de kevesebbet kellene otthon
Az egyik legvitatottabb változtatás a só mennyiségének csökkentése volt: a bölcsődés és óvodás gyerekeknél a korlátozást átmeneti időszak nélkül vezették be, ezért viszonylag hirtelen kellett volna hozzászokni a csökkentett mennyiséghez. Korábban a bölcsődei étkeztetésnél maximum napi 1,5 grammot engedélyeztek, amit akár egy felvágottas zsömlével is könnyen túl lehetett lépni. A most kiadott, módosított közétkeztetési rendeletben viszont már 4 grammban maximalizálták az ételek sótartalmának ajánlott napi bevitelét.

„Ugyan több sóval főzhetnek mostantól a menzán, ez a mennyiség messze elmarad a magyarok átlagos (az egészséges értéket bőven meghaladó) sóhasználatától. Ha otthon túl sósan étkezik a család, sajnos továbbra is nehezen fogja elfogadni a gyerek az iskolai vagy óvodai ételeket. Néhány apró változtatással viszont könnyen csökkenthetjük a só mennyiségét a családi vacsorákon is: a zöldfűszerek bátrabb használatával például jóval kevesebb is elég belőle, az ételeket nem kell utánsózni" – tanácsolja Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

„Az, hogy milyen ízeket szeretünk, nem dől el a születéskor, hanem folyamatosan alakul, ezért a szülők példamutatása és felelőssége vitathatatlan - legjobb, ha már a hozzátáplálás kezdetén figyelembe veszik az ajánlásokat." – tette hozzá a szakértő.

A módosított rendeletben optimalizálták az egy-egy étkezésnél előírt zöldségadagokat és meghatározták azokat a szakorvosokat, akik igazolást adhatnak ki a diétás étkeztetés igénybevételéhez, valamint konkretizálták azokat az allergéneket és intoleranciákat, amelyek esetén a közétkeztetőnek biztosítania kell a diétás étkeztetést.

A kisgyerekek az asztalnál nem féleadagos felnőttek!
A kisgyerekek, főként az 1-3 évesek vitamin- és tápanyagszükséglete jelentősen eltér a felnőttéktől. „A legfrissebb hazai adatok szerint minden harmadik családban ugyanazt eszik 1 éves kor felett a kisdedek, mint a család többi tagja, pedig a szervezetük korántsem érett a felnőtteknek készült ételek befogadására. Már azzal sokat tehetünk a gyermekünk (és a saját) egészségéért, ha a sütemények készítésénél a liszt felét teljes kiőrlésűre cseréljük, kevesebb cukrot használunk, gyümölcstál is van az asztalon és a kisgyermekeknek az almát felszeletelve, a banánt karikára vágva és a narancsot gerezdekre szedve tálaljuk a fő étkezés után.