• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Mérhetően csökkent a lég-, zaj- és fényszennyezés

Hírek 2020.05.18 Forrás: MTA
Mérhetően csökkent a lég-, zaj- és fényszennyezés

Az átmeneti leállás javította a levegőminőséget, de nem oldja meg a klímaváltozás problémáját.

A légszennyezés világszerte mérhetően csökkent a nagyvárosok, iparvidékek fölött, a zaj- és fényszennyezés is látványosan visszaesett. Az üvegházhatású gázok koncentrációja viszont a legjobb esetben is alig csökken 2020-ban a kutatók várakozása szerint, mert e gázok esetében a hosszú távú kibocsátás a döntő tényező. Egy világjárvány környezeti hatásairól cikkez a Magyar Tudományos Akadémia. 

A koronavírus-világjárvány miatti karanténintézkedések miatt annyira kitisztult a levegő az északi indiai államban, Pandzsábban, hogy Jalahandar városából látható lett a Himalája Dhauladhar-vonulata. A vonulat az Alacsony-Himalája része, legmagasabb csúcsa az 5982 méteres Hanuman Tibba. A hírben önmagában nem az az érdekes, hogy egy jelentős hegyvonulat látható egy légvonalban 140 kilométerre levő városból – a hegység korábban is fotózható volt Dzsálandhárból, de csak a csúcsok és csak esőzés után. Most viszont a több mint 300 km hosszan elnyúló vonulat alacsonyabb fekvésű régiói is kivehetők voltak.

 „A tartósan kedvezőtlen levegőminőség a WHO kimutatása szerint évente több millió ember idő előtti halálozásában játszik szerepet – magyarázza Bozó László meteorológus, az MTA Földtudományok Osztályának elnöke. – A koronavírus-járvány terjedésének lassítása érdekében az ipari termelésben és a közlekedésben bevezetett globális léptékű korlátozások jelentős mértékben csökkentették bizonyos légszennyező anyagok koncentrációját. Légkörtudományi szakemberek számítógépes modellkísérletekkel már korábban bizonyították az antropogén kibocsátás meghatározó jelentőségét a levegőkörnyezet állapotának alakításában. A mostani rendkívüli helyzetben viszont mérési eredmények is igazolják, hogy főként a sűrűn lakott nagyvárosok és ipari régiók környezetében az emberi egészség szempontjából is fontos légköri NO2 és PM2,5 koncentrációja szignifikánsan csökkent.

A légköri aeroszol részecskék a felhő- és csapadékképződési folyamatokban is fontos szerepet játszanak, így a most tapasztalt változások az időjárás alakulására is hatással vannak. A nagyságrendileg 10–100 év közötti légköri tartózkodási idejű, antropogén forrásokból is kibocsátott üvegházhatású gázok – szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid – légköri koncentrációját azonban valószínűleg nem befolyásolja számottevően a jelenlegi helyzet.”

Kevesebb a nitrogén-oxid

A járványvédelmi intézkedések legszembetűnőbb és leggyorsabban észlelhető környezeti következménye a légszennyezés csökkenése. A járvány által elsőként érintett országban, Kínában a jó levegőminőséggel jellemzett napok aránya a pekingi ökológiai és környezetügyi minisztérium összesítése szerint 337 városban 11,4%-kal növekedett. A légszennyezés csökkenése már a februári mérési adatokból is látható volt. A NASA Goddard Űrközpont levegőminőséggel foglalkozó kutatói szerint Kelet- és Közép-Kínában február negyedik hetére 10–30%-kal csökkent a nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációja a 2005–2019-es évek hasonló időszakában mért átlagához képest.

A csökkenéshez részben hozzájárultak a szigorodó környezetvédelmi standardok is, az idén január 25-ére eső holdújév miatti szokásos szünet, de nagyobbrészt a karanténintézkedések következménye. A NO2 koncentrációjának csökkenése előbb Vuhan városában és közvetlen környezetében, később, fokozatosan az egész országban megfigyelhető volt. „Most láttam először egy adott történéshez kapcsolódóan ilyen nagy területre kiterjedő és ilyen drámai NO2-csökkenést” – mondja Fei Liu, a Goddard Űrközpont légkörfizikus munkatársa.

NO2-légszennyezés Kínában január 1–20. és február 10–25. között. Az adatokat az Európai Űrügynökség, az ESA Copernicus Sentinel–5 műholdjának TROPOMI mérőberendezése (Tropospheric Monitoring Instrument) szolgáltatta. A NASA Aura műholdjának OMI berendezésNitrogén-dioxid-szennyezés Kínában január 1–20. és február 10–25. között. Az adatokat az Európai Űrügynökség, az ESA Copernicus Sentinel–5 műholdjának TROPOMI mérőberendezése (Tropospheric Monitoring Instrument) szolgáltatta. A NASA Aura műholdjának OMI berendezése (Ozone Monitoring Instrument) hasonló változásokat rögzített.

Tisztább lett a levegő a Pó völgyében

A nitrogén-dioxid-kibocsátás csökkenése Európában is mérhető volt. Az Európai Űrügynökség, az ESA Sentinel–5 műholdjával rögzített adatokból látható, hogyan csökkent Olaszország északi része, a Pó folyó völgye fölött a légszennyezés. „Van némi változékonyság az adatsorban a felhőborítottság és az időjárási változások miatt, de meg vagyunk győződve róla, hogy a csökkenést a kisebb járműforgalom és a csökkent ipari aktitivitás okozta” – mondja Claus Zehner, az ESA Sentinel–5 küldetésvezetője. Az animáción január 1. és március 11. között követhető, hogyan csökken a légszennyező gáz koncentrációja (a TROPOMI mérőberendezés adatai).

Párizsban jelentős volt a visszaesés, de Budapest is felkerült a térképre

Szintén a TROPOMI segítségével végeztek átfogó levegőminőség-elemzést az utóbbi hónapokban a Holland Királyi Meteorológiai Intézet (KNMI) kutatói. Eredményeik azt mutatják, hogy a nitrogén-dioxid-kibocsátás Európa-szerte csökkent március 13. és április 13. között, ahogy a járványügyi intézkedések sorra életbe léptek, és éreztetni kezdték hatásukat. A holland kutatók Milánót, Madridot, Rómát és Párizst emelik ki, ahol 47, 48, 49, illetve 54%-kal csökkent a koncentráció 2019 március–áprilisának átlagához képest.

Komoly koncentrációcsökkenés mutatkozik Barcelona környékén is, továbbá például Frankfurt és Stuttgart környékén, Prágában, Bécsben, keletebbre Krakkó vidékén, délkeletre a budapesti agglomerációban, délre Belgrád környékén, majd keletre fordulva a romániai Krajovában és Bukarestben, délen pedig Athén környékén. Nagyon szembetűnő a változás a Földközi-tenger afrikai partvidékén is: Algírban tavaly ilyentájt sokkal szennyezettebb volt a levegő, mint jelenleg. (A térképek itt tekinthetőek meg.)

Visszaesett a légszennyezés Magyarországon

A nitrogén-dioxid koncentrációja Magyarországon több településen csökkent a járványügyi intézkedések nyomán, nemcsak a műholdas mérések, hanem az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata mérőállomási adatai szerint is. Táblázatunkban a kijárási korlátozások bevezetése (március 28.) előtti, illetve utáni húsz nap adatait összesítettük nyolc mérőállomást nézve.

Mi történik a korlátozó intézkedések feloldása után?

A mérési adatokból már látható, hogy a korlátozó intézkedések fokozatos enyhítésével újra megnő az NO2-koncentráció. A Belgiumi Királyi Felsőlégkör-kutató Intézet (BIRA-IASB) kutatói a KNMI-vel és az ESA-val együttműködve elemeztéka járványügyi intézkedések és a NO2-koncentráció összefüggéseit. Eredményeik szerint a kínai nagyvárosok fölött április folyamán már kissé nagyobb NO2-szennyezést lehetett mérni, mint 2019 hasonló időszakában. Közép- és Nyugat-Európában, az Egyesült Államok keleti felén és Indiában március végén és április folyamán még alacsonyabb volt az NO2-koncentráció 2019 tavaszához képest. „Ezen országokban a legtöbb várost tekintve még mindig alacsonyak a koncentrációk, azonban arra számítunk, hogy az intézkedések enyhítése nyomán ugyanolyan visszaemelkedés következik be, mint ami a kínai városok esetében mérhető” – mondja Maite Bauwens, a BIRA-IASB kutatója, az eredményeikről beszámoló tanulmány vezető szerzője.

Az NO2 szúrós szagú, vörösesbarna gáz; akkor keletkezik, amikor az égés hőmérséklete elég magas ahhoz, hogy a levegő molekuláris nitrogénje reakcióba lépjen az oxigénnel. Az égés során főleg nitrogén-oxid keletkezik; a gáz lehűlve a levegő oxigénjével tovább oxidálódik nitrogén-dioxiddá. Legnagyobb mértékben szénerőművek bocsátják ki, de jelentős kibocsátók a belső égésű motorok is. Belégzése tüdőödémát, tüdőgyulladást okoz, a huzamosabb kitettség következményei pedig a tüdő ellenálló képességének csökkenése, az asztma súlyosbodása, a tüdőfunkció gyengülése. A gáz a levegőben reagál a vízgőzzel, salétromsavat képez, így fokozva a savas eső problémáját (amikor az esőcseppek kémhatása eltolódik a savasság felé a kénsav, a salétromsav és szénsav fokozott koncentrációja miatt). Az NO2-szennyezés szerepet játszik az ún. fotokémiai szmog, e jellemzően nagyvárosokban a napsugárzás hatására fellépő, vörösesbarna köd kialakulásában is.

Csökkent a légköri részecskék koncentrációja

Mi a helyzet az aeroszol részecskékkel, a korommal, nitrátokkal, szulfátokkal stb.? A NASA Terra műholdjának MODIS (Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer) berendezése India kapcsán szállított információkat a járványügyi intézkedések leglátványosabb következményeiről. Kora tavasszal India északi részén, a Gangesz völgyében az emberi tevékenység miatt kerül sok aeroszol részecske a levegőbe. Március 25-én viszont az 1,3 milliárdos lakosság kijárási korlátozás alá került, amelyet csak részben oldottak fel április 20-án. Március 27-én heves esőzések tisztították a levegőt a földrésznyi ország északi vidékén, de az aeroszolkoncentráció ezután nem emelkedett vissza a hasonló időszakokban megszokott szintre. Például Újdelhi 300 kilométeres körzetében általában 12 szénerőmű működik, ebből 11 ideiglenesen zárva volt, a gázolaj-felhasználás pedig negyedével csökkent 2019 hasonló időszakához képest.

Fontos leszögezni, hogy a légszennyezés általános, ám ideiglenes csökkenése nem segít azokon a betegeken, akik légúti és szív-ér rendszeri megbetegedésekkel küzdenek a korábbi, évtizedes kitettség miatt (így pedig a Covid-19 megbetegedés is súlyosabb lehet az ő esetükben).

Szén-dioxid-kibocsátás

Hogyan alakul az egyik legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid koncentrációja? Kínában február folyamán körülbelül 25%-kal csökkent a CO2-kibocsátás; március első három hetét is beleszámolva – amikor a szénfelhasználás kezdett már visszatérni a megszokott szintre – összesen 250 millió tonnával kevesebb CO2 került a légkörbe, derül ki Lauri Myllyvirta, a Centre for Research on Energy and Clean Air kutatóintézet vezető elemzőjének tanulmányából. A kutató hozzáteszi: a kínai kormány gazdaságösztönző intézkedései valószínűleg semmissé teszik ezt a fejleményt, mint ahogy a 2008–2009-es válság és a 2015-ös kínai gazdasági lassulás után is történt.

Van bizonyíték egyébként arra, hogy a történelmileg jelentős járványok hatást gyakorolnak a szén-dioxid-kibocsátásra. Julia Pongratz, a Müncheni Egyetem fizikaiföldrajz-professzora jégmintákba zárt CO2-buborékok vizsgálatából következtetett arra, hogy a történelem legpusztítóbb, a 14. század közepén dúló pestisjárványa után csökkent a kibocsátás. Ugyanez történt Dél-Amerikában a 16. század elején a hódítók által behurcolt himlő, egy kiterjedt szalmonellafertőzés és a népirtás miatt. A CO2-koncentráció azért esett vissza, mert embermilliók halála miatt a műveletlen földeket visszahódította a természet, és a növényzet kimutatható mennyiségű üvegházhatású gázt nyelt el.

A közlekedésből származik az összes szén-dioxid-kibocsátás 23%-a, az ipar, a különböző gyártási folyamatok és az építkezések pedig a 18,4%-áért felelősek. Amennyiben e tevékenységeket visszafogjuk, logikus, hogy a kibocsátás is csökken. Az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) viszont a világjárvány ellenére 1,5%-os világgazdasági növekedést jelez előre 2020-ra (hozzátéve, hogy az előrejelzés a járványhelyzet alakulásától függően bizonytalan). Az oslói Center for International Climate and Environment Research elemzése szerint a globális CO2-kibocsátás valószínűsíthetően 0,3%-kal lesz alacsonyabb a 2019-eshez képest. Ez kevesebb, mint a 2008–2009-es válság miatti 1,3%-os csökkenés, ám ha a gazdaság fellendítésére tett erőfeszítéseket részben a dekarbonizációra fordítjuk, annak pozitív hatása lehet.

A teljes cikk az MTA oldalán olvasható.

Legolvasottabb cikkeink