A Coenzim Q10 olyan gyógyszer-készítmény, melyet gyakran szednek koszorúér betegek, illetve infarktust szenvedettek.
Az érelmeszesedés kialakulása hosszú, évtizedekig tartó folyamat. A történésekben a koleszterinnek központi szerepe van, hiszen a vér magas koleszterin szintje bizonyítottan elindítja és gyorsítja is az atherosclerosishoz vezető eseményeket. Ma már tudjuk, hogy az igazán veszélyes anyag a koleszterin csoporton belül az LDL-koleszterin, melynek oxidált formája rakódik le az erek falába, és okozza az érbetegséget. A modern medicina mindezt megakadályozandó, törekszik a vér LDL-koleszterin szintjének – helyenként igen agresszív – csökkentésére. Ezen igyekezet jelenleg legfontosabb gyógyszerei az ún. „statinok", melyek a májban – egy enzim gátlásával – akadályozzák a koleszterin előállítását.
A Coenzim Q10 is a májban keletkezik, mint a koleszterin termelés mellékterméke. Emiatt a statin kezelés nemcsak a koleszterint csökkenti, hanem a melléktermék, a Q10 szintjét is redukálja. Miközben a koleszterin (LDL-koleszterin) elősegíti az érbetegségek kialakulását (pl. koszorúér betegséget, infarktust, stroke-ot okoz), a Q10 - a feltételezések szerint – akadályozza, gátolja azt. A hypothesis szerint azért gátolja, mert részt vesz olyan oxidatív anyagcsere folyamatokban, melyek az LDL-koleszterin oxidációját, vagyis az igazán káros molekula előállítását akadályoznák meg. A Coenzim Q10 számos táplálékban, például a húsban, halban is jelen van.
A Coenzim Q10 hívei azt mondják, e készítmény védi a sejtek membránját, védi a sejtekben az anyagcsere központ (mitochondrium) hártyáját, megakadályozza az LDL-koleszterint oxidáló ún. „szabad gyökök" hatását.
A Coenzim Q10 hívei másrészt azt is állítják, hogy a statin kezeléssel nemcsak a káros LDL-koleszterin szintjét csökkentjük le, hanem a melléktermékként előállított Q10 szintjét is, ami igaz. Vagyis a statin kezelés kedvező hatása mellett ezzel a kedvezőtlen hatással is számolni kell, így a statin kezelést a Coenzim Q10 pótlásával kellene kiegészíteni.
Sőt, (és ez egy harmadik felvetés) összefüggésbe hozzák a statin kezelés során igen ritkán előforduló végtagi izombántalmakat, myopathiákat a Q10 szint csökkenésével, és a pótlást –akár preventíven minden statin kezelés mellé – indokoltnak látják.
De van-e minderre bizonyíték?
Ez év májusában a neves amerikai kardiológia újság (JACC) cikket közölt e témáról, melynek on-line verziója www.content.onlinejacc.org honlapon is olvasható. A közlemény szerzői a PubMed internetes orvosi „könyvtár" áttekintésével kiválogatták azokat a közleményeket, melyek statin kezeléssel és a Q10 szint értékelésével foglalkoztak. Megállapítják, hogy a publikációk szerint a vér és az intramusculáris Q10 szint összefüggése bizonytalan. Alacsony vérszint nem azonos az izmokban is alacsony Q10 szinttel. Még igazolt myopathiás esetekben sem lehetett ilyen összefüggést kimutatni. Fordítva, myopathias szövődmény kezelése Q10-zel a vérszintet ugyan emeli, de a myopathiára gyakorolt hatása nem bizonyítható.
A Q10 kezelés mellett ritkán hányinger, hasi panaszok jelentkezhetnek mellékhatásként.
A szerzők a rendelkezésre álló publikációk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy nem bizonyítható a statin kezelés ritka mellékhatásaként megjelenő myopathiaban a Q10 hiány oki szerepe. Miközben a kérdés további tisztázását, modern klinikai vizsgálatokkal szükségesnek látják, megfogalmazzák azt az álláspontot, hogy jelenleg a statin kezelés mellett a Q10 kiegészítő rutin alkalmazása nem indokolt, de a statin therápia nélkül alkalmazott Q10 kezelés hatékonyságáról sincsenek bizonyítékaink.