Mi van a gyógynövényekben?

A gyógynövények terápiás alkalmazása mostanság egyre népszerűbb, sokuk hatása orvosilag igazolt. Hasznos vagy éppen káros tulajdonságaik megismerésének szempontjából kiemelten fontos a mikroelemek jelenlétének vizsgálata a kivonataikban. A népi gyógyászat, az aromaterápia és a modern gyógyszerészet egyaránt alkalmazza a gyógynövények kedvező hatásait bizonyos problémákra. Ennek következtében az érintett növények kereskedelme Magyarországon és a világ többi táján is növekszik. A belőlük készült gyógyszerek alapanyagainak körülbelül fele természetes lelőhelyről származik, a többi pedig termesztett. Így környezeti, toxikológiai és gyógyszerészeti aspektusból is lényeges a hatóanyag-tartalom mérése, illetve az esetleges mérgező összetevők kimutatása.

Szentmihályi Klára, a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, és Then Mária, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának tudományos főmunkatársa közösen írt tanulmányban vizsgálta a Kárpát-medencében előforduló gyógynövények ásványianyag-komponenseit. Kutatásaikban a kivonatok előkészítése a szokásos módon zajlott: 5 gramm szárított növényi rész és 100 ml ioncserélt víz alkalmazásával, és a mikrohullámú eljárásnál is ilyen mennyiségekkel dolgoztak.

Sok tényezőtől függ az ásványianyag-tartalom
A gyógynövény-terápia során - annak céljától függően - a növények egy vagy több része, esetenként egésze kerül felhasználásra. Az ásványi elemek előfordulása, és ennél fogva a hatás eltérhet akár ugyanazon növény különböző részeinél. A dió levele például kétszer annyi cinket tartalmaz, mint a virága. Ez azonban az adott növény biológiai jellemzőin kívül számos külső hatástól függ, úgymint az éghajlattól és a talaj tulajdonságaitól. Az alumínium, a króm, a vas és a titán a termőföld természetes alkotói. Így ezen elemek koncentrációjának túlzott mértékű megemelkedése a növényi mintában talajjal történő szennyezettségéről vagy a talaj savas kémhatásáról tanúskodhat.

A szennyezettség leginkább azokat a gyógynövényeket sújtja, melyek gyökére értékes: esetükben gyakran a talajjal nem érintkező részek is az átlagosnál magasabb koncentrációban tartalmazzák az említett anyagokat (pl. csalán). Az olyan mérgező elemek jelenléte, mint az arzén vagy az ólom különösen veszélyes, mivel a gyógynövény-kivonatokba kerülve károsíthatják a szervezetet.

Az ásványianyag-tartalom nagyban hozzájárul a kívánt terápiás hatáshoz. A népi gyógyászat az átlagosnál (<0,2 mg kg–1) magasabb krómtartalmú növényeket ajánl a cukorbetegség kiegészítő kezelésére, elsősorban teaként oldva. Mivel ezen elem ajánlott napi bevitele (RDA) 35-50 μg, és a páciensek naponta legalább egy liter gyógyteát megisznak, tekintélyes mennyiségű króm jut a szervezetükbe, mely serkenti a szövetek inzulinérzékenységét. E célra többek között görögszénamagot és áfonylevelet használnak. Kettes típusú diabétesznél a betegek vérképe alacsony magnézium-, mangán-, cink- és krómszintről árulkodik, így esetükben feltétlenül szükséges ezek pótlása.

„Sztárnövény" a zsálya
Hazánk egyik legnépszerűbb gyógynövénye a zsálya. A népi orvoslás elsősorban szájüregi és felső-légúti gyulladásos folyamatok enyhítésére használja, de nyugtató hatása is ismert. A szépségipar számára ugyancsak hasznos, a gyógyszerészetben pedig alkoholos ecsetelők formájában alkalmazzák. Természetesen az oldószer befolyásolja a hatékonyságot, így más célból készülnek a teák, mint a tinktúrák. A forrázat általában több ásványi elemet tartalmaz, mint a mikrohullám segítségével előállított kivonat. A vizes oldatban több bór és cink mutatható ki, míg az alkohol több mangánt és nikkelt old ki a növényből.

A gyógyteák fémtartalma esetenként könnyedén fedezheti a napi szükségletet 10-15%-át, ami jelentős bevitelnek számít. „Figyelnünk kell rá, hogy a gyógynövények és azok kivonatai összetett rendszert képeznek, ezért különösen fontos kémiai tartalmuk pontos ismerete a lehetséges terápiás és ártalmas hatások föltérképezésére" – magyarázzák a Magyar Tudományos Akadémia és a Semmelweis Egyetem szakértői.

(Sándor Alexandra Valéria)