• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Mi van a nyugtalan láb szindróma hátterében?

Egészségmagazin Forrás: Weborvos

Becslések szerint a felnőtt lakosság legalább 10 százalékát érinti a probléma, ami a nőknél gyakoribb.

Sokak életét megkeseríti a nyugtalan láb szindróma, amely az alvászavar egyik oka lehet. Becslések szerint a felnőtt lakosság legalább 10 százalékát érintő problémáról dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus beszélt.

Egy szindróma az alvászavar mögött?
A nőknél nagyobb arányban jelentkező probléma nem tartozik a könnyen beazonosítható és kezelhető alvási rendellenességek közé, hiszen nem olyan feltűnő, mint például a horkolás. A nyugtalan láb szindrómások maguk is nehezen tudják leírni azt a furcsa, bizsergő érzést, ami lefekvéskor vagy alvás közben megjelenik a lábszárukban. Sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy a panaszok mögött betegség húzódhat.

A legjellemzőbb tünet, hogy nyugalmi helyzetben a végtagokban, leggyakrabban a lábakban kellemetlen, furcsa érzés jelentkezik, ami a végtag megmozgatására megszűnik. A tünetek megjelenése napszaki ingadozást mutat. A reggeli időszakban általában nem jelentkeznek a tünetek, azonban a nap folyamán egyre gyakrabban megjelennek, és az esti, éjszakai órákban válnak legintenzívebbé.

Gyakori és jellemző panasz az elalvási zavar, amikor forgolódik, „nem találja a helyét" az érintett. A nyugtalan láb szindrómában emellett károsodik az alvás szerkezete, csökken a fiziológiás mélyalvás mennyisége, és előbb-utóbb állandósul az alvászavar.
Ennek következménye a napközbeni fáradtság, álmosság, a mindennapi teljesítőképesség csökkenése, figyelem-, és memóriazavar, koncentrálóképesség csökkenése.

Amennyiben a probléma nappal is jelentkezik, különösen erős stresszt okozhat, hiszen az ilyen betegek nem tudnak hosszabb időn át nyugodtan ülni. Ennek akár az is lehet a következménye, hogy nem vállalnak pl. hosszabb utazásokat, különösen repülőgéppel nem, ami akár a munkájukat is korlátozhatja.

A mielőbbi felismerés és kezelés érdekében minden esetben neurológust, alvás-specialistát (szomnológust) ajánlatos felkeresni, hiszen a tünetek megszüntetésével jelentős életminőség javulás érhető el.

Kiket érint?
Mivel a nyugtalan láb szindróma pontos kiváltó oka és létrejöttének mechanizmusa még nem ismert, csupán megfigyelések, tapasztalatok útján lehet megnevezni néhány tényezőt, amely növeli a gyakoriságot.

• A betegség egy része genetikai eredetű, generációkon keresztül öröklődik, gyakori a családi halmozódás.
• Nőknél a terhesség alatt jelentkezhet és általában a szülés után meg is szűnik.
• Gyakran társul vashiányos vérszegénységhez, ennek rendezése a tüneteket enyhíti.
• A másodlagosan kialakuló szindróma hátterében lehet még vesebetegség, Parkinson-kór, cukorbetegség, reumatológiai betegségek.

A megoldás kulcsa a pontos diagnózisra épülő kezelés
- A szindróma és az alvászavar megszüntetése felé vezető első lépés a pontos diagnózis felállítása. A beteg panaszainak pontos kikérdezése, a kísérőbetegségek ismerete, fizikális vizsgálat alapján nagy valószínűséggel felállítható a diagnózis, azonban gyakran van szükség alváslaboratóriumi kivizsgálásra, melynek során az alvás alatt jelentkező, a betegségre jellemző eltéréseket tudjuk regisztrálni – ismerteti dr. Vida Zsuzsanna. - Amennyiben másodlagos formáról van szó, az alapbetegség kezelése szükséges. Ha kimutatható, meg kell szüntetni a vashiányt, rendezni kell a cukorbetegséget, és ajánlatos lemondani a cigarettáról, az alkoholról és az élénkítő szerekről. A rendszeres testmozgás is hozzájárulhat a probléma csökkenéséhez és az alvás kiegyensúlyozottabbá válásához.

Amennyiben az életmódbeli változások és az alapbetegségek kezelése nem szünteti meg a panaszokat, speciális gyógyszeres terápiára van szükség. Ennek felírása és a betegség alakulásának rendszeres kontrollja szintén neurológus, szomnológus feladata.