Miért fenyegeti a kismamákat a visszeresség?

A várandósság alatt jóval nagyobb az esély a visszerek megjelenésére. Dr. Sepa György, az Oxygen Medical sebésze, érsebésze jó tanácsokkal szolgált a kismamáknak.

A visszerességre való hajlam örökölhető is, és erre épülhet rá a várandósság első harmadában a terhességi hormonok hatása, ami miatt lassul a keringés, csökken a visszerek tónusa, a vénákban lévő nyomás pedig megnő, aminek eredményeként a véna kitágul. A második és harmadik harmadban ezt a vénás pangást fokozza a növekvő magzat azáltal, hogy leszorítja a könnyen összenyomható kismedencei vénákat, így akadályozva a vénás vér visszaáramlását.

Éppen ezért nem csak az alsó végtagokon lehet jellemző az ún. visszeresség, de megjelenhetnek gáttáji és kismedencei vénatágulatok is, amelyek gyakran visszafejlődnek a szülés után. Az érintett kismamáknak sajnos a látható tüneteken kívül számolniuk kell a lábuk feszülésével, dagadásával, fájdalmával, a nehézláb-érzéssel, illetve súlyosabb esetekben a felületes visszér-gyulladással.

A visszerek különösen nyáron alakulhatnak ki, amikor a meleg fokozhatja is a panaszokat. Feltétlenül forduljunk orvoshoz, ha a következő tüneteket észleljük:
- láb-, bokadagadás
- lábszár fájdalom
- a visszeresség hirtelen rosszabbodása
- bőrjelenségek megjelenése, bepirosodás, nyomásérzékenység
- gáttáji, nagyajkak körüli visszerek kialakulása

Szülés után a kifejezetten terhesség alatt kialakult visszerek jórészt visszafejlődnek. Ha azonban jelentős visszértágulat marad fenn, különösen, ha újabb terhességet tervezünk, érdemes a visszeret eltávolíttatni, így a következő terhesség során nagymértékben csökkenthető a szövődmények kialakulásának esélye.

A megelőzés két fontos fegyvere a táplálkozás és a mozgás. A terhességi visszerességre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint általában a visszerességre, vagyis ajánlott elkerülni a hosszas állást, a meleg vizes fürdőket és a lábak leszorítását.

Ha a szülés után néhány hónappal sem múlnak el a visszerek, érdemes orvosi segítséget igénybe venni. A lézeres műtéteken túl a legújabb rádiófrekvenciás készülékek a legkíméletesebbek, hiszen sokkal kisebb hőmérsékleten éri el a kellő hatást és ez által enyhébb a környező szövetekre gyakorolt hatása is - – ismerteti dr. Sepa György.

- A kezelést mikrohullámmal végezzük, amely magas frekvenciájú energia segítségével hőhatást fejt ki az erekre. Az igen vékony, speciális tű 4 MHz frekvenciájú rezgése által kiváltott hőhatás elpusztítja a kapilláris erek falát és azok tartalmát is. A kezelt érfal összezáródik, a benne lévő vér hirtelen megalvad. Az eljárás szinte fájdalommentes és bármely testrészen elvégezhető, beleértve az arcot, és a nehezen elérhető a térdet és bokát is. A kezelést követően még kompressziós harisnyát sem szükséges hordani.