Migrén: ne hiányozz az életedből!

A migrén világszerte több mint egymilliárd, Magyarországon – a mértékadó becslések szerint – legalább 1,2 millió embert érint. A bénító, akár 72 órán át tartó erős fájdalommal járó rohamok epizodikus vagy akár rendszeres munkaképtelenséget okozhatnak6, súlyos esetben akadályozhatják a hétköznapi teendők ellátását is. Szakemberek rámutatnak: a migrénnel élőknek hatékony segítséget nyújthatnak a hazai fejfájáscentrumok szakorvosai. Egyszerre magyar és globális probléma azonban, hogy – a széles és célzott terápiás paletta ellenére – az érintetteknek csak a töredéke kér orvosi segítséget. A www.migreninfo.hu honlapon a betegeket segítő információk mellett a hazai fejfájáscentrumok elérhetősége is megtalálható.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének megállapításai szerint a migrén világszinten a második leggyakrabban előforduló, munkaképtelenséget okozó betegség. A migrénben szenvedők évente akár 30 napra is kieshetnek a munkából, ennek gazdasági hatását pedig csak Európában évi 50 milliárd euróra becsülik. Magyarországon a migrén miatt kieső munkanapok száma évente mintegy 1,4 millió, és további 2,4 millió munkanapon csökkent termelékenységet és hatékonyságot jelent, ami összességében tízmilliárd forintos nagyságrendű közvetett költséggel jár.

Ha a társadalmi és gazdasági hatások mellett a személyes életminőség oldaláról is megvizsgáljuk a betegséget, a kép talán még sötétebb. A migrénnel élők 90 százaléka számol be arról, hogy a rohamok idején nem képes sem munkavégzésre, sem a hétköznapi teendők ellátására. A betegség az érintettek harmadának karrierkilátásait és megélhetését is negatívan befolyásolja, háromnegyedük esetében pedig korlátozza az alapvető hétköznapi feladatok ellátását is. Mindez nagymértékben rontja életminőségüket, és szerepet játszhat abban, hogy a migrénnel való együttélés akár négyszeresére növelheti a depresszió kialakulásának kockázatát.

„A migrén rendkívül magányos betegség, ráadásul a közismert krónikus betegségeknél, így például a cukorbetegségnél vagy a magas vérnyomásnál is komolyabb mértékben korlátozhatja az érintettek életét és ronthatja az életminőségüket” – hívta fel a figyelmet a probléma egyik jellegzetességére dr. Ertsey Csaba PhD, neurológus. A Swiss Medical Fejfájáscentrum vezetője és a Magyar Fejfájás Társaság vezetőségi tagja szerint „mivel a migrén leginkább az aktív korosztályt érinti, nem csupán a munkavégzést vagy a karriertervezést befolyásolhatja, de a párválasztást, a családalapítást és a gyermekvállalást is hátráltathatja. Sok súlyos migrénben szenvedő beteg kérdőjelezi meg, hogy valaha vállalhat-e gyereket.” 

Ne hiányozz az életedből!

A hazai becslések alapján a migrénnel élők száma meghaladhatja az 1,2 milliót. A globális adatokkal összhangban van az a tény azonban, hogy ezek a betegek csak kis számban fordulnak orvoshoz, így nem jutnak hatékony terápiás megoldásokhoz. A mintegy 30 hazai fejfájáscentrumban évente ugyanis csupán az érintettek 2 százaléka, 20-25 ezer ember kap ellátást és terápiás javaslatot. Mindez párhuzamba állítható a globális adatokkal, amelyek szerint a migrénnel élők kétharmada vagy sosem járt szakorvosnál, vagy feladta a szakorvos által korábban előírt terápiát.

A szakemberek ezért is hangsúlyozzák: a migrén elleni küzdelem kezdő és egyben legfontosabb lépése a pontos orvosi diagnózis megszerzése.

Dr. Ertsey Csaba szerint, aki már átélte az első néhány rohamot, és felismeri magán a migrén jellemzőit, esetleg évek óta rendszeresen szed gyógyszert vagy gyógyszereket változó eredménnyel, mindenképpen keresse fel háziorvosát vagy kezelőorvosát, akitől információt kaphat az állami egészségügyi ellátás keretében felkereshető fejfájáscentrumokról is, ahová beutaló birtokában lehet időpontot foglalni. A fejfájáscentrumok friss listája és elérhetőségei megtalálhatók a www.migreninfo.hu weboldalon. 

„A legfontosabb jelzés arra, hogy a visszatérő vagy rendkívül erős fejfájással orvoshoz kell fordulni az, ha valaki heti rendszerességgel kénytelen fájdalomcsillapítót szedni” – mutatott rá dr. Ertsey Csaba. A fejfájás-specialista kiemelte, hogy a klasszikus tünetekkel jelentkező migrént egy felkészült háziorvos is felismeri, de egy-egy nem típusos tünetekkel járó migrén diagnózisa tapasztalt, a betegség összes megjelenési formáját jól ismerő neurológus szakorvost igényel. A közfinanszírozott fejfájáscentrumokban – kapacitás függvényében – a várakozási idő akár 2-3 hónap is lehet. „Ez ne riasszon el senkit, hiszen orvosi segítség nélkül a migrén akár évtizedeken keresztül is megkeserítheti a hétköznapokat. A várakozás ideje alatt érdemes fejfájásnaplót vezetni, az abból kiolvasható egyedi migrénjellemzők ugyanis segítenek majd a szakembernek megfelelő terápia kiválasztásában” – emelte ki a szakember.

A migrén diagnózisa elsősorban az orvos által elvégzett részletes kikérdezésen, a beteg saját panaszai, tapasztalatai alapján, illetve a már említett – tüneteket, gyakoriságot és a lefolyás körülményeit rögzítő – fejfájásnapló vezetésével felmérhető jellemzők értékelésén alapul. A diagnózis felállítását segítő, nyomtatható fejfájásnapló a Magyar Fejfájás Társaság honlapjáról, erről a linkről tölthető le. Dr. Ertsey Csaba kiemelte, hogy a fejfájásnapló vezetése azért is fontos, mert egyelőre még nem áll rendelkezésre olyan objektív vizsgálat, betegségspecifikus képalkotó eljárás, szöveti vagy biomarker, amely alkalmas a migrén azonosítására.  Ahogy a tünetek és a rohamok lefolyása egyénileg rendkívül eltérő lehet, úgy a migrén kezelése is számos személyes szempont figyelembevételével történik. 

A célzott migrénterápiák a rohamok és kísérő tüneteik gyors enyhítését, illetve előfordulásuk gyakoriságának csökkentését célozzák, főként azoknál, akiknél havonta négy vagy több alkalommal jelentkezik a betegség. A szakorvos szerint ahogy más terápiás területeken, az elmúlt évtized jelentős áttörést hozott a migrén kezelésében is: a hazai fejfájáscentrumokban dolgozó szakemberek a teljes hatékony, célzott terápiás palettát ismerik, és személyre szabottan alkalmazzák.

„A fejfájáscentrumokban a legtöbb migrénnel élő ember számára megtalálják azt a hatékony terápiát, amelyikkel a rohamok gyakorisága, időtartama és intenzitása csökkenthető”. A neurológus szerint a migrén házilagos kezelése csak bizonyos ideig és mértékig tanácsos. A nem vényköteles fájdalomcsillapító gyógyszerek hatékonysága egyénfüggő, ugyanakkor túlzásba vitt szedésük más egészségügyi kockázatokkal járhat.

A szakértő szerint problémát jelenthetnek a népszerű, de tudományos bizonyítékokkal alá nem támasztható hatásosságú alternatív megoldások. Rámutatott: az ezek használatából adódó placebohatás elmúlása felerősítheti az érintettek kudarcélményét és terápiás kilátástalanságát. 

„A hatékony migrénterápiák, különösen a prevenciós kezelések hónapok alatt fejtik ki hatásukat, viszont tartósan javíthatják a betegek állapotát és életminőségét. Ha pedig az orvos által javasolt első kezelés nem hoz azonnali sikert, az nem jelenti azt, hogy valaki reménytelen eset, csupán arról van szó, hogy még nem találták meg a számára megfelelő, egyénre szabott terápiát.”