Mikor ajánlott s mikor nem a terheléses EKG?

A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, vagyis, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa arról beszélt, mikor ajánlott és mikor ellenjavallt a vizsgálat.

Milyen esetekben ajánlott?
Vannak olyan betegségek is, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét.

Ezt nevezzük terheléses EKG-nak, amelyet az alábbi esetekben érdemes elvégezni:
- Ha a szűrés során nagyobb szív-érrendszeri kockázatra derült fény.
- A szív koszorús ereinek esetleges szűkületéből adódó vérellátási zavar gyanúja esetén.
- Az alkalmazott terápia hatékonyságának monitorozására. A terheléses EKG vizsgálattal mind a gyógyszeres, mind az életmódkezelés eredményeit vizsgálni lehet.
- Az esetleg már kialakult károsodások felméréséhez.
- A szív és a keringési rendszer terhelhetőségének felmérésére.
- Ritmuszavar provokálása is lehetséges a terhelés során.
- A szívfrekvencia és a vérnyomás változása is megfigyelhető terhelés alatt.
- Nem kardiológiai jellegű műtétek kockázatbecslésére is alkalmas a vizsgálat.

Milyen esetekben nem ajánlott?
Annak ellenére, hogy a terheléses EKG biztonságos vizsgálat, természetesen mérlegelni kell az esetleges kontraindikációkat. Ezek lehet relatívak és abszolútak. Ez utóbbi annyit tesz, hogy ha fennáll egy abszolút kontraindikáció, nem szabad elvégezni a vizsgálatot. Relatív ellenjavallat esetében az orvosnak mérlegelni kell az adott személy állapotát és ennek tudatáéban dönteni.

Abszolút kontraindikációk
- Aortarepedés - a főverőér falának hosszanti, lap szerinti szakadása (az ér teljes átlyukadása nélkül) – a vizsgálat a további repedést kockáztatná.
- Akut miokardiális infarktus utáni 48 órában – a terheléses EKG hatására romolhatna az állapot.
- Instabil angina pectoris (a szívizom vérellátási zavara miatt kialakult tünetegyüttes) akut fázisában – akár infarktus vagy szívritmuszavar is kialakulhat.
- Ha fennáll a komoly szívritmuszavar lehetősége – a keringés összeomolhat a terhelés miatt.
- Szívelégtelenség vagy megbomlott keringési egyensúly – összeomolhat a keringés, szívritmuszavar alakulhat ki a vizsgálat következtében.
- Tüdőembólia és tüdőinfarktus akut fázisa – szintén összeomolhat a keringés, szívritmuszavar következhet be.
- Szívizomgyulladás akut fázisa – nő a szívritmuszavar kockázata.
- Súlyos aorta szűkület – ájulást és ritmuszavart okozhat a terheléses EKG.
- Szívbelhártya gyulladás – nőhet az embólia rizikója.
- Mélyvénás trombózis – ugyancsak az embóliakockázat miatt tilos a vizsgálat.

Relatív kontraindikációk
- Súlyos magas vérnyomás.
- Bal oldali aorta szűkülete.
- Komoly elektrolit (például nátrium, kálium, magnézium, kalcium) egyensúlyhiány.
- Súlyos hipertireózis (pajzsmirigy túlműködés).
- Középsúlyos aortaszűkület.
- Kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt szívritmuszavar.
- Obstruktív hipertrófiás kardiomiopátia (szívizom megvastagodással járó elfajulás).
- Másod- vagy harmadfokú AV-blokk (egyfajta ingerületvezetési zavar).
- Egy hónapon belül történt stroke.

A kardiológusnak mérlegelnie kell
- A terheléses EKG vizsgálat előtt csupán annyi előkészület szükséges, hogy a páciens kényelmes ruhába, cipőbe öltözik, és még előzetesen tájékoztat a szedett gyógyszerekről. Ezekről ugyanis el kell dönteni, hogy bevegye-e őket a vizsgálat előtt vagy sem. Ugyanígy előzetesen döntünk arról, hogy milyen terhelésnek tehetjük ki az adott pácienst, amit az alkalmazott kerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével érhetünk el - hangsúlyozza dr. Vaskó Péter. - Az eredmények sok mindenről árulkodnak, és fontos kiindulópontját jelentik a kardiológiai kivizsgálásnak, de számos esetben az EKG-jel csak felveti bizonyos betegségek gyanúját, amit majd egyéb vizsgálatokkal kell a szakembernek igazolnia vagy kizárnia azokat.