Milyen betegségeket jelezhet a véraláfutás?

A véraláfutások általában valamilyen sérülés következtében alakulnak ki. Többnyire teljesen ártalmatlanok és spontán gyógyulnak. Előfordulhat azonban, hogy súlyosabb egészségügyi állapotra hívhatják fel a figyelmet – mondja Dr. Halm Gabriella, a Trombózis-és Hematológiai Központ belgyógyász, hematológus szakembere.

Mitől alakulhatnak ki a véraláfutások?

- A véraláfutás olyan bőr alatti vérzés vagy vérbeszűrődés, amelyre jellemzően valamilyen fizikai behatás, sérülés (pl. esés, ütés) következtében teszünk szert. Ilyenkor megsérülnek a vérerek, a vér pedig a környező szövetekbe áramlik. Enyhébb sérülésnél a bőrben, míg mélyebb sérülés esetén az izomszövetben vagy akár mélyebben fekvő területeken is létrejöhet a vérömleny. Az idő előrehaladtával a vérömleny színe folyamatosan változik, amit a haemoglobin lebomlása során keletkező vegyületek okoznak. Kezdetben kékes-lilás színű, ami zöldessé majd később sárgává válik, és végül eltűnik – magyarázza dr. Halm Gabriella.

A véraláfutások azonban nem csak sérülés következtében jöhetnek létre. Nők esetében például gyakoribbak, de műtéti beavatkozások is okozhatnak bevérzéseket. Idősebb korban szintén sokszor tapasztalhatjuk, hogy már kisebb hatásra is bevérzések keletkeznek a testen. Ennek az az oka, hogy az életkor előrehaladtával csökken a bőralatti zsírszövet vastagsága, a bőr elvékonyodik, az érfal veszít rugalmasságából és az erek sérülékenyebbé válnak. A véraláfutások a C- és a K-vitamin hiányának jelei is lehetnek, de bizonyos gyógyszerek szedése (pl. véralvadásgátlók) is fokozhatja a hematómák kialakulását. Az enyhe behatásra, könnyen kialakuló, nehezen múló és testszerte megjelenő vérömlenyek azonban olykor súlyos betegségek kísérői is lehetnek.

Milyen vérképzőszervi betegségek okozhatnak véraláfutásokat?

Hemofília (vérzékenység): A vérzékenységben a vér alvadása nem megfelelően zajlik, vagyis a betegek a sérülések alkalmával hosszabb ideig véreznek. Ezt az egész életen át tartó, öröklődő, veleszületett vérzési rendellenességet leggyakrabban a VIII. véralvadási faktor (hemofília A) vagy a IX. véralvadási faktor (hemofília B) hiánya vagy elégtelen mennyisége idézi elő.  Az alacsony faktorszintet ellenanyag képződés is okozhatja. Ez az ún. gátlótestes szerzett hemofília, ami autoimmun betegség. A vérzések a bőrt, a vázizomzatot és az ízületeket (térd, csípő, váll, csukló, könyök) egyaránt érinthetik, komoly fájdalmakat okozva a betegeknek. A betegség fokozatosan kialakuló súlyos fokú mozgáskorlátozottsággal jár. Kezelése a véralvadáshoz szükséges fehérjék pótlásával és a betegek hemofília központokban történő komplex gondozásával történik. A nagyon alacsony faktor szintű betegek otthoni ellátásra is kaphatnak faktor készítményeket. Így a súlyos vérzések megelőzhetők. 

Von Willebrand-kór: Legtöbbször ez a betegség is veleszületett, öröklődő genetikai hátterű véralvadási zavar, ami vérzékenység leggyakoribb formája. A véralvadáshoz szükséges Willebrand nevű véralvadási faktor hiánya okozza. Ez a faktor segíti a vérlemezkék kitapadását a sérülés helyére, illetve azok aktiválódását A könnyen és gyakran megjelenő véraláfutások mellett gyakori és hosszan tartó fogíny-, orr-vagy menstruációs vérzések (menorrhagia), valamint a vérszegénység hívhatják fel rá a figyelmet. A betegség jellegzetes tünete az ún. „újravérzés”, vagyis az a jelenség, mikor a foghúzás vagy műtéti beavatkozás után pár nappal a vérzés újraindul. Kezelése véralvadást segítő gyógyszerekkel, súlyosabb esetben intravénásan adott faktor készítménnyel történik.

Leukémiák: A bőrön látható, gyakran megjelenő véraláfutások rosszindulatú daganatos megbetegedésre is utalhatnak. A leukémiák a csontvelőből kiinduló rákos megbetegedések, melyeket a kóros fehérvérsejtek gyors szaporodása és a szervezetben történő felgyülemlése jellemez.  Mivel a leukémiás sejtek tömegüknél fogva is megzavarhatják a normális vérképzést (a vérlemezkék   és a vörösvérsejtek csontvelői termelődését is), ezért az érintetteknél könnyebben alakulnak ki véraláfutások, zúzódások (petechiák, lilás/sötét bőrfoltok) és vérzések (orrvérzés, ínyvérzést). Ha a véraláfutások mellett egyéb szokatlan tünetek (éjszakai izzadás, fáradékonyság, fájdalmas nyirokcsomó megnagyobbodás) jelentkeznek, mindenképpen javasolt hematológus felkeresése – figyelmeztet Halm doktornő.

Trombocitopénia: A véralvadás folyamatában résztvevő vérlemezkék (trombociták) számának kóros csökkenését jelenti, amit genetikai tényezők, autoimmun betegségek, gyógyszerek mellékhatásai, vírusfertőzések vagy más egészségügyi állapotok (pl. várandósság, alkoholizmus, tumorok) idézhetnek elő. Az első tünetek közt jelentkezhetnek a bőr- és nyálkahártya vérzések, a vöröses, lilás árnyalatú pontszerű bevérzések, illetve az enyhébb sérülések hatására kialakuló nagy kiterjedésű véraláfutások. A betegek kezelését elsősorban a kiváltó ok, illetve az alapbetegség határozza meg, súlyos vérzés esetén vérlemezke-átömlesztés is szükséges lehet.

A hematóma megjelenése nem ad okot az aggodalomra. Ha azonban nehezen vagy hetek múltán sem múlik, illetve gyakorivá válik, továbbá egyéb szokatlan tünetek is kísérik, mindenképpen érdemes hematológus szakember felkeresése, aki tisztázhatja a pontos okokat – tanácsolja dr. Halm Gabriella.