Mit jelent a kardiovaszkuláris szűrővizsgálat?

Onkológiai, fogászati, nőgyógyászati, foglalkozás egészségügyi, sportorvosi, és nem utolsó sorban kardiovaszkuláris vizsgálatokkal igyekszik az egészségügy egy-egy célcsoportban megtalálni a betegeket vagy a veszélyeztetetteket. A szűrések célja valóban a betegség felismerése annak korai /esetleg még tünetmentes/ fázisában vagy még korábban, amikor még betegség sincs, csak veszélyhelyzet.

A szív-érrendszeri szűrések célja ugyanez: betegeket és veszélyeztetett embereket, vagyis kardiovaszkuláris szempontból nagy rizikójú egyéneket keresünk abból a célból, hogy életmódjuk megváltoztatásával és kezelésük révén elkerülhessék a további szövődményeket. Az Európai Kardiológus Társaság – számos egyéb orvosi társasággal együtt – néhány százezer egyén vizsgálatával és hosszas megfigyelésével meghatározta a nagy rizikó fogalmát. Eszerint annak az embernek nagy a kardiovaszkuláris rizikója, akinél a 10 éven belüli halálos (igen, a halálos!) szív-érrendszeri betegség valószínűsége eléri, vagy meghaladja az 5 százalékot! A kardiovaszkuláris szűrővizsgálat nem megijeszteni akar az – egyébként tudományosan megalapozott, igaz csak statisztikailag bizonyítható – negatív prognózissal, hanem megvédeni szeretne. A mai medicina ugyanis rendelkezik azzal a tudással és lehetőségekkel, hogy az 5 százalékot csökkentsük!!

Nagy rizikójú csoportba sorolhatók azok, akiknek:

A/ már igazolt koszorúér-, agyi- vagy alsóvégtagi érbetegségük van, röviden az érbetegek,

B/ cukorbetegségük van /elsősorban 2 típusú, vagy fehérje vizeléssel szövődött 1 típusú/, illetve kövérek és szénhidrát anyagcserezavarral is járó ún. metabolikus szindrómájuk van,

C/ az életkor, nem, dohányzási szokások, szérum koleszterin és vérnyomás értékek együttese miatt rizikójuk - az eddigi tapasztalatok alapján – 5 százaléknál nagyobb. A felsorolt 5 adat alapján táblázatból lehet a százalékos értéket leolvasni.

Hogyan történik ezek után egy kardiovaszkuláris szűrővizsgálat?

E vizsgálat során szokásos orvosi, fizikális vizsgálat, labor vizsgálatok és számos szív-érrendszeri műszeres vizsgálat történik, hiszen „keressük" az érbetegeket, cukorbetegeket és a több rizikó faktorral rendelkező veszélyeztetetteket, azaz az A,B,C csoportokba tartozókat.

Már a vizsgált személy kikérdezése is sokat segít. A korábbi stroke, múló bénulás, beszédzavar, átmeneti látásvesztés – agyi érbetegségre utal. Lezajlott infarctus, terheléskor, vagy nyugalomban jelentkező, szorító, szegycsont mögötti fájdalom koszorúér betegségre jellemző. Járáskor jelentkező lábikragörcs, mely megállásra szűnik az alsóvégtagok érszükületének jele.
Az orvosi vizsgálat az erek megtapintásával, és meghallgatásával, majd vérnyomásméréssel folytatódik.

Az agyi arteriákat a nagy nyaki erek látják el vérrel. Ultrahang készülék segítségével a nyaki ereket láthatóvá tehetjük, bennük a véráramlás mérhető. A koszorúerek műszeres vizsgálatára terheléses vizsgálat, vagy 24 órás EKG megfigyelés /Holter/ nyújt lehetőséget. Az alsóvégtagok érszükülete doppler készülék segítségével állapítható meg. Valamennyi vizsgálat fájdalommentes és járóbetegként elvégezhető.

A labor vizsgálatok a vércukor, koleszterin, húgysav értékek megállapításával segíti a nagy rizikójú személyek kiválasztását.

Természetesen a kardiovaszkuláris szűrőprogram a nagy rizikójú személyek kezelésével folytatódik. A vérnyomás rendezése, a koleszterin szint normalizálása, a cukoranyagcsere érdemi javítása, valamint a megállapított érbetegségek megfelelő kezelése, továbbá a fogyás, dohányzás elhagyása, megfelelő étrend, rendszeres mozgás, és kitűnő gyógyszer segíthetnek az első vagy az újabb (nemegyszer) végzetes érbetegség elkerülésében. Mindez természetesen már a prevenció része.

Az első lépés a szűrővizsgálat – nélküle nem tudjuk, hogy ki az igazán veszélyeztetett.