Mit jelezhet a szorító mellkasi fájdalom?

A mellkasi fájdalom sokféle lehet. Gyakoriságát tekintve lehet állandó, vagy hullámokban jelentkező, jellegét tekintve pedig élesen nyilalló, szúrón vagy tompán sajgó, nyomásra vagy szorításra emlékeztető. Arról kérdeztük dr. Vaskó Pétert, a Kardioközpont kardiológusát, hogy mi állhat ennek a rendkívül ijesztő jelenségnek a hátterében, és hogy valóban rögtön a legrosszabbra kell –e gondolnunk, ha ilyen tüneteket tapasztalunk?

A szív mellett más szervek, sőt a stressz is okozhatnak mellkasi fájdalmat

A mellkasi fájdalom az egyik leggyakoribb probléma, amellyel a kardiológust felkeresik. Bár ezeknek a fájdalmaknak, csak egy része szív eredetű, fontos az elkülönítő diagnózis, ami az orvos feladata. Ez a tünet általában valamilyen szívbetegségre vezethető vissza, de az esetek mintegy 25-30%-ában nem szíveredetű elváltozás áll a háttérben. A kiváltó ok bármelyik, a mellkasban, de akár a mellkason kívül elhelyezkedő szerv is lehet. A tüdő, a nyelőcső, a légcső, a bordák, a mellhártya, a bordaközi izmok elváltozásai is okozhatnak ilyen panaszokat, de magyarázata lehet akár a hasnyálmirigy gyulladása, az epehólyag betegsége, sőt még vírusfertőzés is. Előfordulhat azonban az is, hogy egyáltalán nincs szervi elváltozás a háttérben, hanem a fokozott izgalom, vagy érzelmi eredetű stressz váltja ki.

Ha a fájdalom „szív eredetű", akkor felmerül többek között myocarditis (szívizomgyulladás) vagy pericarditis (szívburokgyulladás), illetve angina pectoris (mellkasi fájdalom) gyanúja is. Ez utóbbi akkor alakul ki, ha a szívet körülvevő koszorúerek nem képesek elég oxigént szállítani a szívhez, egy meszesedés következtében kialakult szűkület miatt. Az oxigénhiány ilyenkor mellkasi fájdalom formájában nyilvánulhat meg. Ez a kellemetlen érzés általában pihenésre, megállásra enyhül, azonban, ha 20 perccel tovább is fennáll, szívroham is lehet a következmény, hiszen a vérellátás akadályozottsága miatt a szívizom egy része elpusztul. A szívbetegségre utaló mellkasi fájdalom kisugározhat a karba, a vállba, a hátba vagy akár az állkapocsba is. „Fontos információ, hogy sokaknál, már a szívinfarktust órákkal, vagy akár napokkal, hetekkel megelőzi néhány figyelmeztető, intő jel, mint például a nyomásérzés a mellkasban, a mellkasi, vagy a mellkasból kisugárzó fájdalommal együtt jelentkező légszomj, a hányinger, az izzadás, a gyengeség. Ezekre a tünetekre feltétlenül oda kell figyelni és azonnal orvoshoz kell fordulni" – figyelmeztet dr. Vaskó.

A fentiek alapján tehát a mellkasi fájdalmat kiválthatja organikus (szervi eredetű) eltérés, de egészen más is lehet a magyarázata. „Mivel a tünetek lehetnek egyszerűen elmulaszthatók, de akár életveszélyes helyzetet is előrejelzők, így az okok tisztázása miatt, haladéktalanul szakorvoshoz kell fordulni" – javasolja a kardiológus. A szakorvos, a diagnózis felállításához kikérdezi a kórtörténetet, információt kér az esetlegesen meglévő más betegségeket illetően és fizikális vizsgálatot végez. Különböző rizikófaktorok jelenlétét is felméri vérnyomásméréssel, valamint vérvizsgálatokkal, a szív elektromos aktivitását pedig EKG-vel követi nyomon. Ezzel a diagnosztikai eszközzel kimutathatók a különböző ritmuszavarok, vezetési zavarok és egyéb eltérések is. Azt, hogy van-e a betegnek terhelésre jelentkező ritmuszavara, illetve szív-vérellátási zavara, a szív terheléses EKG vizsgálatával állapítható meg. Ez után, az alapos kivizsgálás után állítható fel a páciens számára az a terápia, amellyel jelentősen javítható a szívének működése.

„Nem lehet elégszer kiemelni, hogy a szívbetegségek kezelésében és az abból való felépülésben is, igen nagy jelentősége van a korai felismerésnek, hiszen az idejében diagnosztizált kóros eltérések megfelelő terápiájával súlyos, akár halálos kimenetelű szövődmények kerülhetők el. Az idejében elkezdett kezelés mellett még az életvitel, a táplálkozási szokások, a testmozgás, a stressz kezelésének képességét, illetve a káros szenvedélyekről való lemondás jelentőségét tartom kiemelkedő fontosságúnak a szív eredetű megbetegedések megelőzésében"– osztja meg tapasztalatait dr. Vaskó Péter.