• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Mit kell tudni az agyhártyagyulladásról?

Egészségmagazin Forrás: Weborvos

Egy hét alatt három megbetegedésről értesülhettünk, az egyik fiatal meghalt.

A meningococcus baktérium által okozott betegség legfontosabb tudnivalóiról az Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi Osztálya tett közzé összefoglalót.

Mi jellemző a betegségre?

Ritka betegség, az utóbbi időben évente átlagosan 35-40 megbetegedést jelentettek Magyarországon. Két formában jelentkezhet, agyhártyagyulladás vagy vérmérgezés képében. A kórokozóval fertőződött személyek többsége azonban nem betegszik meg, csak tünetmentesen hordozza egy ideig a baktériumot a torkában, addig, amíg az immunrendszere ki nem alakítja a kórokozóval szembeni védelmet. Egyes esetekben (meghatározott immunbetegségek, léphiány, aktuálisan – vírusfertőzés, fizikai kifáradás, alkoholfogyasztás, stb. következtében) csökkent védekező képesség esetén a baktérium nem marad meg a nyálkahártyán, hanem a meggyengült védekezés következtében képes belépni a szervezetbe, és a véráram útján szétterjed.

Mennyi a lappangási ideje, mik a tünetei? Azokat a fertőzés után hány nappal lehet észlelni és mit kell ilyenkor tenni?

A bakteriális fertőzés lappangási ideje 2-10 nap. Az agyhártyagyulladás tünetei lázzal, levertséggel, fejfájással kezdődnek. Tünetei idősebb gyermekeknél illetve felnőtteknél: kezdetben gyakran hányinger, magas láz, fejfájás, levertség, a későbbiekben tarkómerevség, fénykerülés, eszméletvesztés. Gyanú esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.

A betegség súlyosabb formája a vérmérgezés. Ilyenkor – még az agyhártyagyulladás kialakulása előtt – a véráramba került kórokozók hihetetlen gyorsasággal szaporodni kezdenek, és a hajszálerek elzáródásához vezetnek, a fontos szervekben illetve a bőrön bevérzések, majd szövetelhalások alakulnak ki.

Hogyan fertőz, hogyan lehet elkapni?

A bakteriális agyhártyagyulladást okozó baktériumok közül a meningococcus baktérium emberről emberre terjed, a nyál közvetíti köhögéskor, tüsszentéssel és csókolózással.

Mennyire súlyos ez a betegség? Hogyan lehet kezelni? Mi történik, ha nem kezelik időben?

A meningococcus okozta agyhártyagyulladás/vérmérgezés súlyos betegség, amely néhány óra vagy 1-2 nap alatt fejlődik ki. A betegség kezelése antibiotikummal történik. A korai felismerés a beteg életét mentheti meg.

Van-e ellene védőoltás?

A meningococcus okozta megbetegedések hosszú távú megelőzésének hatékony módja a védőoltás.

A meningococcus baktérium két típusa ellen (A és C) több oltóanyag is forgalomban van. Gyakran okoz fertőzést a B csoportú meningococcus is, amely ellen azonban nem áll rendelkezésre hatásos védőoltás. Az oltóanyagot a háziorvos, házi gyermekorvos vagy csecsemőgyógyász szakorvos írja fel receptre, és adja be mindazoknak, akik ezt kérik.

Hazánkban a meningococcus C elleni védőoltás a hazai tapasztalatok és a nemzetközi ajánlások figyelembevételével az alábbi csoportoknak ajánlott:

- zárt közösségekben élő gyermekek és fiatal felnőttek (pl. kollégiumok, bentlakásos iskolák, nevelőotthonok);

- új közösségbe kerülő 14-25 év közötti fiatalok (pl. beiskolázás előtt);

- az invazív betegség szempontjából fokozott kockázatnak kitett (pl. zsúfolt szórakozóhelyeken, tömegrendezvényeken megforduló) fiatalok számára;

- egészségi állapotuk miatt (pl. betegség vagy gyógyszeres kezelés miatt fennálló immunhiány) fokozott megbetegedési hajlammal rendelkező személyek életkortól függetlenül.

A védőoltáson kívül milyen módon lehet megelőzni a fertőzést?

Meningococcus okozta megbetegedés gyanúja esetén a beteggel szoros kapcsolatban élők a betegség kialakulásának veszélye miatt, a rövidtávú megelőzés érdekében antibiotikumot kapnak, amelyet az népegészségügyi szolgálat ingyenesen biztosít azoknak, akiknek indokolt. Az intézkedések meghatározott eljárásrend szerint történnek. A beteg közvetlen hozzátartozói gyakran már a kórházban megkapják a megelőző gyógyszeres kezelést. Azok felderítését, akik a beteggel a családban vagy egyéb közösségben érintkeztek (zsúfolt együttlakás, együtt alvás, huzamosabb ideig zárt légtérben való közös tartózkodás), a népegészségügyi szolgálat végzi.

Mindazok számára, akik nem kerültek közvetlen kontaktusba, szoros kapcsolatba a beteggel, a megelőző gyógyszeres kezelés nem szükséges.

Okoz-e bármilyen maradandó károsodást a betegség?

Ha időben felismerésre kerül a betegség és gyorsan megfelelő kezelést kap a beteg, jó esélye van a teljes gyógyulásra.

Okozhat-e ez a baktérium járványos megbetegedést?

A meningococcus baktériumokat a nyál közvetíti köhögéskor, tüsszentéskor, csókolózáskor, hasonlóan sok más légúti kórokozóhoz. Emberről emberre terjedhet, ezért kapta a betegség a megkülönböztető nevét: járványos agyhártyagyulladás.

Ennek a létrejöttéhez azonban szoros kontaktus szükséges, a nyálkacseppek közvetlen átadása (csókoló­zás), vagy gyakori, ismételt érintkezés (zsúfolt együtt lakás, együtt alvás) az előfeltétele.

Jelenleg milyen a járványügyi helyzet?

A betegség leggyakrabban a téli-tavaszi hónapokban fordul elő. Ebben az évben január és március között 38, áprilisban 3, májusban öt megbetegedés fordult elő. Júniusban és júliusban eddig egy-egy megbetegedésről szerzett tudomást a népegészségügyi szolgálat. A megbetegedések szórványosak voltak, közöttük nem volt járványügyi kapcsolat.