• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Mit sportoljon a gyerek?

Egészségmagazin 2022.07.01 Forrás: Weborvos
Mit sportoljon a gyerek?

A rendszeres mozgás pozitívan hat a szív- és érrendszerre, fejleszti az izomzatot s megerősíti a csontrendszert.

A szülők pontosan tudják, mennyire fontos, hogy gyermekük minél hamarabb elkezdje a rendszeres mozgást. Hiszen a sportolástól nagyobb lesz a gyerek önbizalma, több lesz az energiája, jobb a koncentrálóképessége, nem beszélve az az állóképességéről. De, hogy pontosan milyen egészségügyi hatása lehet a rendszeres mozgásnak, kinek, mikor, milyen sportág ajánlott, és netán lehet-e veszélye is, arra Dr. Dreissiger Imre, a Dr. Rose Magánkórház gyermek ortopéd szakorvosa, az MTK labdarúgócsapatának vezető csapatorvosa válaszol.

A rendszeres mozgás pozitívan hat a szív- és érrendszerre, fejleszti az izomzatot s megerősíti a csontrendszert. Ez utóbbi különösen azért is fontos, mert a testmozgás nem csak az egészséges csontozatot biztosítja, de tartalékokat is tud képezni a csontok időskori leépülésének idejére. A csontok vékonyodása ugyanis a belső réteg felől indul ki és tart a külső réteg felé. A testedzés hatására viszont egy-egy új réteg épül a külső rétegre, megvastagítva és megerősítve az edzésnek kitett csontokat: így az a befektetés egészen biztosan megtérül majd.

Aki rendszeresen sportol, annak a szervezetében endorfin termelődik, amit boldogság hormonnak is szoktak nevezni. Ez a hormon valóban olyan örömérzetet okoz, hogy ha az illető abbahagyja a gyakori mozgást, szinte elvonási tüneteket érezhet. Tehát aki rendszeresen sportol, nagyobb eséllyel folytatja élete végéig a mozgást.

Ahhoz, hogy egy gyerek sportolni kezdjen, nagyon fontos a példamutatás a családban. Ha azt látja, hogy a szülei minden nap munka után fél-egy órát mozognak, őt is sokkal könnyebb lesz rávenni a rendszeres sportra. Sajnos a statisztikák egyáltalán nem megnyugtatóak, mivel itthon, de külföldön is azt mutatják, hogy az emberek egyharmada egyáltalán nem sportol, és ahogy idősödnek ez az arány még rosszabb. Talán segít ezen a helyzeten, hogy 10 éve bevezették az iskolákban, hogy hetente öt alkalommal kötelező a testnevelés órákat megtartani.

De vajon milyen sportot javasoljuk a gyereknek? Ez függ a gyermek életkorától, alkatától és attól is, hogy ő maga milyen mozgásformát szeretne kipróbálni. Nem szabad olyan sportot ráerőltetni, amihez nincs kedve. Mielőtt a gyereknek sportágat választunk, illetve választ, érdemes sportantropometriai vizsgálatot végezni. Ezzel a testalkatvizsgálattal már gyerekkorban meghatározható, hogy felnőtté válva melyik sportban lehet sikeres valaki és melyek azok, amelyekkel kár próbálkoznia.

Vannak persze olyan sportágak, amelyeket szinte mindenki kortól, alkattól függetlenül űzhet. Ilyen például az úszás, amelyet azért is lehet javasolni, mert csaknem minden izmot átmozgat, kedvező hatással van a gerincoszlopra, eredményesen javítja a rossz testtartást, fejleszti az állóképességet, a sérülés veszélye pedig gyakorlatilag nulla. Sokat hallani a babaúszásról, amely tényleg hasznos lehet, de azt tudni kell, hogy nem újszülött, hanem 3-6 hónapos korban ajánlott. Egy baba immunrendszere ugyanis körülbelül 3 hónapos korára alakul annyira ki, hogy védekezzen az alapvető fertőzések ellen. 6 hónapos kor után viszont megszűnik a búvárreflex, ami alkalmassá teszi a babát a víz alatti úszásra.

A futást is bárhol bárki végezheti. Pénztárcabarát sport, ráadásul a szabadban is lehet futni, ami azért előny, mert friss levegőn mozogni sokkal egészségesebb és hatékonyabb, mint zárt térben.

A labdajátékokat és csapatjátékokat 6-8 éves korban érdemes elkezdeni, mivel ez az a kor, amikor a gyerek már sokkal jobban tud koncentrálni és a szabályokat is könnyebben megérti, elsajátítja. Ráadásul például a kosár– és kézilabda nagyon hasznos a nyújtómozdulatok gyakorlása, fejlesztése szempontjából. Mindkét sportág remekül fejleszti az ügyességet, megdolgoztatja az izomzatot, egyaránt kell futni, ugrani, kézzel vezetni és dobni a labdát. Azt is azonban tudni kell, hogy az ugrások megterhelhetik a bokát és a térdet. A mérkőzéseken gyakoriak a sérülések.

Vannak sportok, amik korábban „fekete báránynak” számítottak, pedig számtalan előnyös hatásuk van. Ilyen sportágak például a tenisz és a lovaglás. A teniszről sokan úgy gondolták-gondolják, hogy a gyerek hátgerincének oldalirányú ferdüléséhez, de legalábbis ferde testtartásához vezethet. Pedig mindennek nincs semmi alapja. A tenisz kitűnően fejleszti az ügyességet, állóképességet, az egyetlen hátránya, hogy gyakrabban előfordulhatnak  sérülések. 12-14 éves kortól ajánlott.

A lovaglásnak is, ha megfelelő technikával űzik, sokkal több a pozitív hatása, mint a veszélye. Kedvez az ágyékizomtónus erősítésének, és ha a gyerek biztosan üli meg a lovat az korrigálhatja a gerincoszlop bármely ferdülését, illetve megakadályozhatja az arra való hajlam kialakulását. Ráadásul a lovaglással kifejlődik az állatok szeretete, kialakul az állatokért érzett felelősség is.

Balesetek szempontjából a csapatjátékok veszélyesebbek az egyéni sportágaknál az ütközések és a kiszámíthatatlan mozdulatok miatt. A labdarúgásnál például gyakoriak a boka-, térdsérülések, akárcsak a kézilabdánál, ahol hatványozottan igaz ez. A kosárlabdánál inkább az izomsérülésekre kell jobban odafigyelni.

És még egy fontos dolog: soha nem szabad kihagyni a bemelegítést, a nyújtógyakorlatok, mert így sokkal nagyobb eséllyel elkerülhetők a sportbalesetek!