Mit tehetünk az azbeszt veszélyei ellen?

Április 1. és 7. között tartják az Azbeszt Világhetét (Global Asbestos Awareness Week), amely az azbesztre és az azbeszt által okozott betegségekre hívja fel a figyelmet. Globális méretű, riasztó következményekkel járó problémáról van szó, amely Magyarországon is sokakat érinthet - hívták fel a figyelmet ügynökségi sajtóközleményben.

Mire felismerték a veszélyeit, világszerte elterjedt
Az azbeszt rendkívül jó tulajdonságokkal rendelkezik az ipari, ezen belül is kiemelten az építőipari felhasználás szempontjából. A természetben előforduló, szálas szerkezetű ásvány kiválóan alkalmas hő-és hangszigetelésre, kémiai ellenállóképessége is erős, így már igen korán, az időszámításunk előtt is felhasználták épületekben, de még edények készítéséhez is.

Igazán nagy lendületet a 19. század végén kapott az azbeszt felhasználása, így a bányászata és a feldolgozása is, és ekkor indult meg az azbeszt elterjedése világszerte. Már a 19. század végén napvilágot láttak az első orvosi jelentések az azbeszttel dolgozók egészségkárosodásával kapcsolatban, de a termelést és felhasználást korlátozó törvények csak a 20. század második felétől léptek hatályba a fejlett országokban, így hazánkban is. Addigra már elterjedt az azbeszt, ott volt az épületek szigetelésében, a palatetőkben, az ipari tömítésekben, a járművek fékrendszereiben, és még számos területen.

Hogyan károsít az azbeszt?
A kitermelésnél, a feldolgozásnál, valamint a már beépített anyagok roncsolódásakor (így például az azbesztet tartalmazó épületek szakszerűtlen bontásakor) vékony azbesztszálak kerülnek a levegőbe, amelyek a tüdő mélyrétegeibe is eljutnak. Itt megtapadnak, és mivel nem bomlanak le, betokozódnak, és a hörgők hegesedését okozzák. Az azbeszt esetében nincs olyan egészségügyi határérték, amely alatt ne minősülne károsnak a szervezetbe jutó anyag – a legkisebb mennyiség belégzése is kerülendő. A hegesedett, megkeményedett hörgők légzési problémákhoz vezetnek. Fontos megemlíteni, hogy az azbeszt okozta betegség lappangási ideje igen hosszú: az azbesztnek való kitettség után akár évtizedek is eltelhetnek, mire jelentkeznek az első tünetek.

Az azbesztnek való kitettség többféle súlyos betegséget is okozhat. A legismertebb ezek közül az azbesztózis, amely során elkezdődik a hörgőknek az azbesztszálak okozta hegesedése. A betegség jelenleg nem gyógyítható. Az azbesztózis nem rákos megbetegedés, de a betegek esetében lényegesen nagyobb eséllyel alakul ki tüdőrák és mezotelióma (amely szintén egy daganatos betegség, de a tüdőn kívül más szerveket is megtámadhat).

A sok esetben igen hosszú lappangási idő miatt már csak akkor jutnak orvoshoz a betegek, amikor az azbesztózis előrehaladottabb állapotban van, és a tüdő jelentős része már károsult. Az azbesztózis tünetei a légzési nehézségek, köhögés, mellkasi fájdalom. Az azbesztóztis diagnosztizálása összetett folyamat: a légzési funkciók mérésekor tapasztalt romlás utalhat a hörgők hegesedésére, de a röntgen és CT-vizsgálatok fedhetik fel pontosan a tüdő hegesedését. Az azbesztózis megállapításához szükség van továbbá arra is, hogy a vizsgált személy elmondja az orvosnak, hogy mikor, milyen módon volt kitéve az azbesztnek.

Megelőzés, kezelés
Tekintve, hogy az azbeszt olyan súlyos betegségeket is okozhat, amelyekre jelenleg nincs gyógymód, különös figyelmet kell fordítani a megelőzésre, ami az azbesztnek való kitettség lehető legnagyobb mértékű csökkentését, vagy ha lehet, teljes megszüntetését eredményezi. Igen fontos, hogy jó információink legyenek arról, hogy egy munkahely, egy lakóépület, esetleg egy épület bontása okozhat-e az azbeszt szempontjából kitettséget.

A korai felismeréssel és a megfelelő kezeléssel a tünetek enyhíthetők, a tüdő romlási folyamata jelentősen lelassítható, és számottevően csökkenthető a komplikációk kialakulásának esélye.

Az Azbeszt Világhetének egyik célja, hogy az azbeszt veszélyeivel kapcsolatban erősítse az emberekben a tudatosságot, hogy tisztában legyenek a veszélyforrásokkal és a veszély nagyságával, de ne érezzék magukat kiszolgáltatottnak, mert a megfelelő tájékozottsággal minden helyzetben lehet jó döntést hozni, legyen szó a megelőzésről vagy a már diagnosztizált betegség esetében az életkilátások javításáról.

Forrás: Népegészségtani Intézet, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar: Foglalkozás-egészségtan IV., 2015. május