Munkamánia vagy túlzott szorgalom? A pszichológus válaszol

Sokan úgy érezzük, hogy teljesen természetes, ha későn végzünk a munkával, vagy ha még otthon is előkerül a számítógép, miután lefeküdt a család. Vagy épp az is belefér, hogy hétvégén megnézzük a levelezésünket, elkészítsünk egy táblázatot vagy beszámolót. Mielőtt azonban ez a mindennapi rutin részévé válna, jó, ha tudjuk, hogy a túlzott munkamánia bizony ugyanolyan függőség lehet, mint például a dohányzás vagy az alkoholizmus. A közelgő munka ünnepe (május 1.) alkalmából a Budai Egészségközpont szakpszichológusával utánajártunk, hogy hol húzódik a szorgalom és a munkamánia határa, illetve milyen következményei lehetnek a munkafüggőségnek.

„Mindenkinek más a viszonya a munkához. Vannak olyanok, akik megelégednek egy adott pozícióval, de vannak olyanok is, akik ambiciózusabbak és vágyuk, hogy a lehető legmagasabbra kerüljenek a ranglétrán. Mindkét állapot teljesen természetes, ha az illető jól érzi magát abban, amit csinál. Ám a túlzott szorgalom észrevétlenül csaphat át olyan függőségbe, amely az egyén életét alapvetően befolyásolja. Ha a munka a társas kapcsolatokat, a magánéletet, a testi-lelki egészséget és minden egyebet is háttérbe szorít, az már túlmutat a szorgalmon. Ezt a függőséghez hasonló állapotot munkafüggőségnek, vagy munkaholizmusnak is nevezik, amely ugyan olyan káros hatással lehet az emberre, mint az alkohol- vagy kábítószer-függőség” – mondta Dr. Hoyer Mária, a Budai Egészségközpont klinikai- és addiktológiai szakpszichológusa.

Vannak olyan szakmák, amelyekben gyakrabban fordul elő munkafüggőség. Így például fokozottan veszélyeztetettek a versenyszférában dolgozók, felsővezetők, menedzserek, vagy az olyanok, akik munkájában fontos, hogy mindig naprakészek legyenek. Számukra plusz nyomásként nehezedik az is, hogy mi történik, ha például betegség miatt kiesnek a munkából, így lemaradnak fontos dolgokról, vagy akár kárt is okozhatnak a cégüknek.

Milyen tünetei vannak a munkafüggőségnek?

- A munkafüggők számára a munkavégzés már kényszert jelent, amely miatt minden egyéb dolgot elhanyagolnak.

- Akkor is dolgoznak, amikor nem szükséges, ha máshol, például egy családi összejövetelen, vagy orvosnál kellene lenniük.

- Minden, az életüket érintő egyéb probléma elől a munkába menekülnek.

- Olyan feladatokat is elvállalnak, amire nem kérik, amik nem tartoznak teendőik közé.

- Minden szabadidejüket, pihenésre, hobbira szánt idejüket is a munkára fordítják.

- Nem vágnak bele olyan dolgokba, amelyek elvennék a munkára fordítható idejüket, például tartós kapcsolat.

- Minden problémát, például a fáradtságot, halogatást a munkára fognak, így kifogásként használják azt.

Milyen tüneteket okozhat munkamánia?

- Álmatlanság, stressz

- Emésztési zavarok

- Depresszió

- Feledékenység, koncentrációs nehézségek

- Gyomorfekély

- Szív-és érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás

- Koffein- vagy energiaital-függőség, alkoholizmus, egyéb szerfüggőségek

- Társas kapcsolatok beszűkülése, szellemi kimerülés

„A munkamániában szenvedők számára a munka olyan löketet jelent, mint a függőknek a szenvedélyük tárgya. Minden gondolatuk a feladatok körül forog, e köré épül minden tevékenységük. Mivel a munka az egyetlen örömforrás a számukra, így egyre többet dolgoznak azért, hogy ezt az érzést újra átélhessék. Észre sem veszik, hogy a munkafüggőségük milyen negatív hatással van rájuk, a szervezetükre. A munkamánia megállapítása nem könnyű, hiszen a társadalom számára a munka érték, ha keményen és kitartóan dolgoznunk, akkor magasabb pozícióba kerülhetünk, több lesz a fizetésünk. De megéri mindez, ha tudjuk, hogy milyen káros hatással lehet ránk? Ha úgy érezzük, a munka átvette felettünk az irányítást, kérjünk segítséget annak érdekében, hogy elkerülhessük a komolyabb megbetegedést és újra visszaálljon az egészséges egyensúly az életünkben” – tette hozzá a szakpszichológus.