• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

''Mutasd a koszorúereidet, megmondom, mennyit alszol''

Egészségmagazin Forrás: MTI

Aki éjszakánként keveset alszik, annak gyakoribb a koszorúereiben az elmeszesedés.

A jó álmú felnőttek számára biztató vizsgálat eredményeit az egyik legfontosabb orvosi folyóirat, az Amerikai Orvosszövetség hetilapja, a JAMA közölte.

A szívinfarktus, a hirtelen szívhalál hátterében legtöbbször kimutatható koszorúér-szűkület kockázati tényezőiről mindenkit sokat tud. Gyakran ismertetik a "rossz" koleszterin emelkedett vérszintjének, a dohányzásnak, a magas vérnyomásnak, a cukorbetegségnek és az elhízásnak a veszélyeit. Most a koszorúér-betegség újabb rizikófaktorát ismerhettük meg: a kevés alvást.

Ez a kockázati tényező eddig is létezett, de a tudományos kutatás az utóbbi években két, olyan vizsgáló eszköz kidolgozásával gazdagodott, melyek lehetővé tették ennek a területnek a jobb megismerését. Az egyik módszer az aktigráfia, a másik pedig a komputeres tomográf, a CT technika.

A legújabb aktigráfok karórára hasonlítanak és érzékelik a kéz, a csukló legfinomabb mozgásait, melyeket a bennük lévő számítógép fölvesz és tárol. Alvásunk mélységét, időszakait az aktigráf által rögzített mozgás jól tükrözi és a vizsgált személyek hat éjszakai fölvétele sok információval szolgál éjszakai nyugalmuk időtartamát, szintjét illetően.

A CT eljárás láthatóvá teszi a koszorúerekben lerakódó meszet. A mészlerakódások a koszorúereket merevebbé teszik és ez párhuzamosan halad az oxigénhiányos szívbetegség kifejlődésével. A tanulmány kezdetén ilyen meszes területeket a vizsgált személyek egyikének ereiben sem lehetett kimutatni, öt év múlva már a csoport tagjainak 12,3 százalékában megjelentek.

Csaknem ötszáz, 35-47 éves, önként jelentkezőt vizsgáltak. A hat éjszakán át ismételt alvásmérés a tanulmány kezdetén, majd három-négy év múlva történt. A koszorúerek elmeszesedése annál gyakrabban következett be, minél rövidebb ideig aludt a vizsgált személy. Az életkort, nemet, dohányzási szokásokat is figyelembe véve azt találták, hogy a jó alvóknak a koszorúér rendszerében legfeljebb fele olyan gyakori volt a mészlerakódás, mint a keveset alvók ereiben.

Diane Lauderdale, a vizsgálat vezetője hangsúlyozta, hogy ezeket az első eredményeket további vizsgálatoknak kell megerősíteni és egyelőre nem lehet megmondani, hogy a rövid alvásidő és a koszorúér-elmeszesedés között oki összefüggés volna.

Legolvasottabb cikkeink