Nagyobb gond a veseelégtelenség, mint a cukorbaj

Becslések szerint közel 850 millió embert érint az idült vesebetegség (chronic kidney disease, CKD) globálisan, vagyis napjainkra már nagyobb problémát jelent, mint a sokat emlegetett cukorbetegség. Ezen nem csodálkozhatunk, hiszen a változatos tünetek, olykor teljes tünetmentesség miatt a betegek vesefunkciójuk akár 90%-át is elveszíthetik, mire tudomást szereznek állapotukról – hívja fel a figyelmet a Magyar Nephrologiai Társaság a március 14-i Vese Világnapja alkalmából. Fontos tudni, hogy a CKD egy rutin vérvizsgálat során is egyszerűen azonosítható az ún. bGFR érték, illetve vizeletvizsgálat során, a fehérjevizelés ellenőrzésével, melyet érdemes rendszeresen megvizsgáltatni – hangsúlyozzák a szakemberek. 

A krónikus vagy másnéven idült vesebetegség 2013-ban még a 19. helyen állt a vezető halálokok listáján és sajnos 2017-re a 12. helyre lépett előre. Az előrejelzések szerint ez a tendencia pedig tovább romlik. A csak hazánkban körülbelül 1,5 millió embert érintő CKD hátterében leggyakrabban cukorbetegség és magasvérnyomás-betegség áll.  A nemzetközi adatok szerint a cukorbetegek  43%-a szenved krónikus vesebetegségben és komoly kockázati tényező a magas vérnyomás is. Ezek hátterében többnyire a mozgásszegény mindennapok, a helytelen táplálkozás miatti elhízás és az olyan káros szokások állnak, mint például a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás. Ha mindezekre nem figyelünk oda tudatosan, több, egymással összefüggő betegségnek tesszük ki a szervezetünket. A Vese Világnapját minden év március második csütörtökjén tartják, idén március 14-én. A Vese Világnap célja, hogy világszerte felhívják a figyelmet a CKD lehetséges tüneteire és szövődményeire, valamint a rendszeres ellenőrzések fontosságára. 

Az idült vesebetegség diagnózisa és így a kezelése nélkül veszélyben a szívünk is – ezt az értéket kell rendszeresen ellenőrizni! 

A megelőzéshez kulcsfontosságú a betegség korai felismerése, mert ez teszi lehetővé a korai kezelést: a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az enyhébb stádiumú vesebetegek közül 10-ből 1 beteg, míg a súlyos stádiumban levő CKD-s páciensek körében 3 betegből 1 nincs tisztában állapotával. Ez azért óriási probléma, mert a CKD nagyon gyakran tünetmentes és ezért előrehaladott stádiumban kerül felismerésre, amiből következően több millió ember szorul vesepótló kezelésre vagy transzplantációra világszerte. Ráadásul más súlyos szövődményekkel is járhat a kórkép. „A beteg állapotától függően akár 14-szeresére is nőhet például a szív-érrendszeri halálozás kockázata is: egy közelmúltbeli hazai kutatás szerint 20,5%-ban szívelégtelenség, 10,5%-ban agyi érbetegség és 9,4%-ban szívinfarktus jelentkezik a CKD-s pácienseknél. Az általános életminőség jelentősen romlik az idő haladtával és a páciensek kétszer akkora eséllyel kerülnek kórházba más betegségekkel összefüggésben is. A krónikus vesebetegség halálozási aránya sajnos több mint 40%-kal nőtt a 30 évvel ezelőtti halálozási adathoz képest” – sorolja a következményeket Prof. Dr. Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság elnöke és a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke. 

A diagnózis felállítása tehát nagyon gyakran tolódik a későbbi stádiumokra és ezalatt egyre rosszabb a vese méregtelenítése, amely mérgek minden szervet károsítanak. A veseműködés hatékonyságáról az ún. bGFR (becsült glomerulus filtrációs ráta) ad információt, melynek széles körű megismertetése így elengedhetetlen. Ez egy egyszerű laboratóriumi rutinvizsgálattal ellenőrizhető és a CKD-gyanús értékekkel a betegek azonnal szakorvos segítségét kérhetik. A bGFR érték mellett másik fontos laboratóriumi mutató egy egyszerű vizeletvizsgálat, melynek során a fehérje ürítését vizsgálják. „Az ismeretterjesztéssel a legfőbb célunk az, hogy betegek oldaláról is bevett gyakorlat legyen a bGFR rendszeres ellenőrzése, valamint az orvosi protokoll is reagáljon erre az egyre súlyosabb kihívásra. Különböző kórképekben, de különösen cukorbetegség és magasvérnyomás betegség esetén a megelőzésre különösen nagy hangsúlyt kell fektetni. Aktív életmóddal, egészséges táplálkozással és a káros szokások elhagyásával is sokat tehetünk a rejtőzködő kór ellen. A CKD gyógyszeresen jól befolyásolható, ugyanis léteznek a gyógyszereknek olyan csoportjai, amelyek hatnak a cukorbetegségre, a testsúlyra valamint vese- és szívvédők egyszerre! Ezek használatát egyeztesse kezelőorvosával.” – mondja Dr. Ladányi Erzsébet, a Magyar Nephrológiai Társaság elnöke.

Ennek érdekében a Magyar Nephrologiai Társaság más szakmai szervezetekkel, kutatóhelyekkel és olyan, átfogó adatvagyonnal és terápiás tapasztalatokkal rendelkező piaci világcégekkel működik együtt, mint az AstraZeneca. „A CKD minél részletesebb feltérképezése, a tudományos együttműködés, az edukáció és a kezelési lehetőségek fejlesztése közös érdekünk, hiszen a későn azonosított elváltozások finanszírozási- és erőforrás szempontból is óriási nyomást helyeznek az egészségügyi ellátórendszerekre, a páciensekre és hozzátartozóikra pedig testi és lelki értelemben is súlyos teherként nehezednek” – teszi hozzá Prof. Dr. Wittmann István. „Sokan nem tudják, mennyit számít a veséjük egészségének megőrzésében, hogy például isznak-e elegendő folyadékot vagy mennyi sót tesznek az ételeikbe. Ugyanakkor minden eszköz adott a kezünkben, hogy mérsékeljük a betegség előfordulását azzal, hogy a társadalom minél szélesebb köre megismeri a betegséget és a megelőzés módjait” – hangsúlyozza Dr. Ladányi Erzsébet. 

Ön mit tehet a vesebetegség megelőzése érdekében? 

1. Legyen fitt, legyen aktív! - A rendszeres mozgás segít fenntartani az ideális testsúlyt, csökkenti a vérnyomást és a krónikus vesebetegség kockázatát.

2. Étkezzen egészségesen, vigyázzon a testsúlyára és csökkentse a sóbevitelt! - Az egészséges táplálkozással szintén megőrizhető a megfelelő testsúly és csökkenthető a vérnyomás. Segít megelőzni a cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri betegségeket és más, a krónikus vesebetegséggel összefüggő állapotokat.

3 Ellenőrizze rendszeresen és tartsa normál értéken a vércukor értékeit! - A cukorbetegek közel felénél vesekárosodás jelentkezik, amely mérsékelhető, ha idejekorán észleljük és megfelelően kezeljük. Az egyik legfontosabb cél a vércukor három hónapos átlagértékének, a hemoglobin A1c-nek 7% alatt tartása.

4. Mérje rendszeresen és tartsa normál értéken a vérnyomását! - A magas vérnyomás károsíthatja a vesét. A kockázat csökkenthető a vérnyomás megfelelő szabályozásával. Felnőtteknél a vérnyomás normál értéke 120/80.

5. Fogyasszon kellő mennyiségű folyadékot! - Ősztől tavaszig naponta 2-3 liter folyadékot kell fogyasztani. Nyáron, a nagy melegben ezt ½-1 literrel meg kell növelni.  Művesekezelés előtt ennek csökkentése lehet szükséges.

6. Ne dohányozzon! - A dohányzás ugyanúgy károsítja a vesét, mint a szívet.

7. Nagy óvatosság szükséges a gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók szedését illetően!  - Vannak olyan gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók, amelyek károsítják a vesét. Ezek adagját a lehető legkisebbre kell csökkenteni és a vesét nem károsítók preferálása javasolt.

8. Ellenőriztesse veseműködését, ha fennáll Önnél egy vagy több kockázati tényező: cukorbetegség, magas vérnyomás, kóros elhízás vagy Ön vagy egyik családtagja vesebetegségben szenved. Ellenőrizze a laborleletén a bGFR (vagy eGFR) értéket és a vizeletvizsgálat eredményét!