Nagyon kell-e félnünk a szívférgességtől?

A dirofilariosis egy élősködő fonálféreg által okozott fertőző betegség. Az élősködő fonálféreg számára az ember nem megfelelő gazda, ezért nem tud rendesen kifejlődni, így szívférgességet az emberekben nem okoz. A tudományosan Dirofilaria-nak nevezett parazitának több faja van. Európában az emberi fertőzéseket többnyire a Dirofilaria repens okozza. A fertőzés kutyáról, ritkábban macskáról, szúnyog közvetítésével terjedhet át az emberre. A Dirofilaria repens állatban és emberben is bőrdirofilariosist okoz. A szívférgességet kutyákban a Dirofilaria másik faja a Dirofilaria immitis okozza - hívja fel a figyelmet az Országos Epidemiológiai Központ (OEK).

Szúnyogcsípés közvetítésével alkalomszerűen fertőződhet az ember is. Hazánkban a Dirofilaria repens okoz megbetegedéseket. A féreg csak igen kis távolságokat képes megtenni, így általában az eredeti behatolás (szúnyogcsípés) közelében okoz kisebb-nagyobb elváltozást (csomót). Ebben a faj egy – többnyire nem ivarérett – példányát találhatjuk meg, ami általában gyorsan elpusztul. Ezért emberi fertőzés esetén lárvák nem kerülnek a vérbe.

Az Országos Epidemiológiai Központ Parazitológiai Osztályán 2007 és 2011 között évente 9-14 új Dirofilaria repens okozta fertőzést diagnosztizálnak. Fontos azonban ismételten kiemelni, hogy a dirofilariosis nem okoz ugyanolyan súlyos klinikai képet emberben, mint állatokban.

Embernél a klinikai tüneteket a laza bőralatti szövetekben elhelyezkedő féreg (Dirofilaria repens) okozta helyi elváltozások uralják. A csomók bárhol előfordulhatnak, de leggyakrabban a felsőtestre (fej, szem, nyak, felső végtagok, mellkas) lokalizálódnak. Belső szervekben ritkán fordulnak elő. Míg a test különböző részein kialakuló bőr alatti csomó sokáig észrevétlen maradhat, addig a szem körüli, elsősorban a kötőhártya alatti elváltozások korán feltűnést keltenek. A fájdalom és az egyéb gyulladásos tünetek miatt a beteg korábban fordul orvoshoz.

A szóban forgó parazita fonálférgeket bármelyik hazai szúnyogfaj terjesztheti. Jelentős szúnyogártalom elsősorban akkor alakul ki, ha a tavaszi és nyár eleji átlaghőmérséklet magas és a lárvafejlődéshez szükséges tenyészőhelyek (állandó és időszakos vízgyülemek) az országban nagy területen kialakulnak. Ez nem kivételes jelenség, hiszen az idei évhez hasonló helyzet alakult ki 2010-ben is, ugyanakkor a nagyobb szúnyogpopuláció fokozottabb járványügyi veszélyt jelenthet. Arra is fel kell tehát készülni, hogy a szúnyogok elszaporodása szempontjából kedvező környezeti változások (árvizek, belvizek, melegebb tavasz), a globális felmelegedés következményeként egyre gyakrabban jelentkezhetnek, és ennek hatására leginkább a vízpartokon és környékükön alakulhat ki közegészségügyi és járványügyi szempontból is kihívást jelentő szúnyogártalom. A kutyás turizmus, a kutyakiállítások, a vendégvadászokkal érkező kutyák által behurcolt esetek is növelhetik a lehetséges fertőzések számát.

Ezért is fontos a szúnyogcsípések elleni egyéni védekezés és a mindenkori aktuális helyzet folyamatos figyelemmel kísérése - zárja tájékoztatóját az OEK.

Embert is fertőző szívférget találtak Szegeden