Ne ártsunk szenvedélyünkkel a nemdohányzóknak!

A dohányfüstmentes környezethez mindenkinek joga van – ennek szellemében és a nemdohányzók egészségének védelmében 2012 januárjától hazánkban a zárt térben és munkahelyen való dohányzást törvény tiltja. Sajnos azonban számos egyéb helyzetben vagyunk kitéve a dohányfüstnek. A passzív dohányzás sokunk életminőségére káros hatással van; elsősorban a légúti megbetegedéssel küzdők tüneteit súlyosbítja a belélegzett dohányfüst - áll a Dohányzásmentes Világnap alkalmából kiadott szakértői közleményben

Passzív dohányzásnak azt nevezzük, amikor valaki akaratán kívül belélegzi a dohányfüstöt. Az ily módon a szervezetbe jutó dohányfüstnek – szemben más toxikus anyagokkal – NINCS olyan minimális szintje, amely alatt biztonságosnak tekinthető a belélegzett dohányfüst mennyisége. Ez azt jelenti, hogy a dohányfüsttel akár csak kismértékben szennyezett levegő is ártalmas az egészségre. A dohányfüst mintegy 4000 alkotóeleme közül 400 bizonyítottan ártalmas, 40 pedig rákkeltő hatású – nem mindegy tehát, hogy ezt az egészségkárosító terhelést el tudjuk-e kerülni.

A hazai szabályozás a zárt térben való dohányzásra vonatkozó szigorítások és tiltások által a nyilvános helyeken – pl. vendéglátó-egységek, szórakozóhelyek, munkahelyek – sokat tesz a passzív dohányzás visszaszorításáért, a nemdohányzók védelméért. Ugyanakkor az, hogy otthon, a négy fal között a dohányos hány nemdohányzó családtagot és milyen mértékben veszélyeztet rossz szokásával, már az egyéni felelősségérzet körébe tartozik. Fontos tudni, hogy a passzív dohányzás is vezethet légúti hörgőszűkülethez, tüdőbetegséghez és szerepet játszhat a már fennálló légúti betegségek, pl. az asztma súlyosbodásában.

A leginkább veszélyeztetettek
A magas légszennyezettség az egészséges ember számára is megterhelő; a szabad levegőn, ám szmogos környezetben végzett sporttevékenység szintén kockázatot hordoz. De akár egy otthoni takarítás is megterhelő lehet a háziporban megtalálható allergének és a takarítószerekben található irritánsok miatt. Könnyen beláthatjuk, hogy a dohányfüst további egészségkárosító kockázatot jelent mindannyiunk számára.

A mai 50-es, 60-as generáció élete során jelentős mértékben ki volt téve a passzív dohányzásnak; ennél a korosztálynál mostanra már nyilvánvalóak az elszenvedett károsodások. Szintén a veszélyeztetettek körébe tartoznak a kisgyerekek - a családi körben akaratlanul beszívott dohányfüst a gyermekkori asztma és légúti betegségek, de a középfül-gyulladás előfordulásának kockázatát is megemeli, a tüneteket súlyosbítja.

Az allergiás asztmában szenvedők – a teljes népesség 7%-a! - is megsínylik a dohányfüstöt. Az allergia nem más, mint az immunrendszer védekező reakciója az allergének okozta irritációval szemben. Az allergének belélegzésekor szervezetünk válaszreakciója során a nyálkahártya megdagad, fokozódik a váladékképződés. A hörgőkben ugyanezek a folyamatok zajlanak le: a nyálkahártya-irritáció miatti duzzadás a hörgők szűküléséhez vezet, a levegővétel nehezebbé válik. Ha plusz egy irritáns – a dohányfüst – is jelen van, akkor ezek a tünetek tovább súlyosbodnak.

Megelőzés és gyógyszeres kezelés - füstmentes környezetben! A légúti betegségben – mint például az asztma vagy a COPD (krónikus obstruktív légúti betegség) - szenvedők számára a legjobb gyógymód a szennyezett, dohányfüstös levegőjű helyek elkerülése, ugyanis a dohányfüsttel szennyezett levegő plusz irritációt jelent a már eleve gyulladt hörgők számára. A tünetek kialakulását és azok súlyosbodását az irritációt okozó helyzetek elkerülésével és a megfelelő gyógyszerek preventív használatával lehet megelőzni. A teljes terápia során kiemelten fontos nemcsak a beteg, hanem a beteg környezetében élők együttműködése is. A zavartalan, a hatékonyságában külső körülmények – így pl. dohányfüst – által nem csökkentett terápia igen komoly életminőség-javulást eredményezhet.

Az asztmások életében tünetmentes periódusok és átmeneti rosszabbodás egyaránt előfordulhatnak. Fontos, hogy a kiváltó tényezők körét minimalizáljuk, a gyógyszereket pedig felelősen használja a beteg.

Felelősek vagyunk egymásért
Az első lépés ugyanakkor a légúti megbetegedéseket kiváltó és súlyosbító tényezők visszaszorítása kell, hogy legyen. A dohányfüst minimalizálásához a széles körű társadalmi összefogáson túl a kisebb közösségekben, munkahelyeken és családi környezetben is szükséges annak tudatosítása, hogy a passzív dohányzás közvetlenül károsítja mindannyiunk egészségét. A dohányosok a környezetükben lévők egészségének megőrzéséért is felelősek.