4 óránál tovább tartó repülőút során jelentősen megnő a trombózis esélye, ezután kétóránként már több mint 20 százalékkal!
Többször lehet hallani olyan tragikus esetekről, amikor hosszabb utazás után az illető összeesik és meghal. Ennek hátterében leggyakrabban tüdőembólia áll, mely a mélyvénás trombózis gyakori szövődménye. Ekkor a keletkezett vérrög, vagy annak egy része a véráramba kerül, majd a tüdő artériájába jutva elzárja azokat.
Az ok elsősorban az immobilitás, a tartós mozdulatlanság, valamint a lábak lógatása, mely a lábszár vénáiban a véráramlás lassulását, pangását eredményezi- ez pedig elősegíti a vérrögök kialakulását. Mindehhez pluszban még hozzájárul az is, hogy utazás alatt az emberek többsége kevesebb folyadékot fogyaszt, ami szintén segíti a vérrögök keletkezését.
Érdemes tudni, hogy nem csak a repülőút hordozza a veszélyt, ugyanúgy kialakulhat mélyvénás trombózis autóban, vagy buszon ülve is. Blaskó György szerint a repülőgép abból a szempontból veszélyesebb, hogy az utastérben szárazabb a levegő, amit a test fokozottabb párologtatással kompenzál, és ez szintén dehidratáltsághoz, a vér „sűrűsödéséhez" vezet. Emellett a gép fedélzetén a légnyomás is alacsonyabb, aminek hatására fokozódik a vénás pangás és a véralvadás.
A fentiek azonban csak azoknak az embereknek okoznak jelentősebb trombózis rizikófokozódást, akik - talán nem is tudják - de genetikai okokból, továbbá társbetegségeik miatt „megadják az alapot" a trombózis kifejlődéséhez, amihez társítva a repülés (utazás) kényelmetlenségeit, kialakul a trombózis. Alapvető hajlam nélkül ez igen ritka.
Természetesen 1-2 órás útnál nincs ok nagy aggodalomra, hiszen leginkább a 4 óránál tovább tartó utazás során nő meg jelentősen a trombózis esélye (utána kétóránként több mint 20%-kal)! Ráadásul tanulmányok szerint az sem mindegy, ki hol ül. Repülőgépen például arra figyelmeztetnek a kutatók, hogy akiknek nagyobb hajlamuk van a trombózisra, ne üljenek az ablak mellé! Ennek oka az, hogy ők kevesebbszer állnak fel, mivel nem szeretnék ezzel megzavarni a beljebb ülőket. Pedig a láb mozgatásának a vérkeringés fokozása érdekében óriási szerepe lenne, így célszerű kb. kétóránként felállni pár percre és kicsit kinyújtóztatni, tornáztatni a lábakat!
Bár a hosszú utak az egészségeseknél is megnövelik a trombózis kialakulásának kockázatát, viszont azoknak, akiknek nagyobb hajlamuk van a trombózisra, utazás előtt óvintézkedéseket érdemes tenniük. Genetikai hajlam esetén utazás előtt heparin injekció szükséges, mely véralvadásgátló hatása miatt a minimálisra csökkenti a vérrögösödés esélyét (fontos, mélyvénás trombózis megelőzésére a közhiedelemmel ellentétben az aspirin nem hatásos!). Ha azonban az utazó ismerten trombotikus beteg és rendszeres alvadásgátló kezelésben részesül, akkor ilyen gyógyszeres „előkezelésre" nincs szüksége, csak tornáztassa a lábait és igyon sokat.
Jó tanács: a nagyobb biztonság érdekében kompresszió harisnya viselése is javasolt, mivel különleges szövésének köszönhetően a felszíni vénákból a mélyebbek felé tereli a vénás visszaáramlást, és fokozza a keringést, így megszűnteti a pangást az erekben. Ennek hatására mérséklődik a lábfájdalom, annak ödémásodása, ráadásul a trombózis esélyét is lényegesen csökkenti.